Kovács Emil Lajos,

ERDÉLY-

Szatmárnémeti festő

(Nagybányi festők tanítványa)

KOVÁCS EMIL LAJOS

KIÁLLÍTÁSA

BUDAKESZI Református Templom

Kálvin- termében lesz

(2092 Budakeszi, Fő utca 159.)

MEGNYITÓ

2013.október 20-án 11 órakor

Megtekinthető:

2013. november 3-án 11 óráig

(Előzetes egyeztetés tárlatvezetés:

06-30-375-36-26)

SZERVEZŐK:

- SZATMÁRI ELEMÉR

(Erdély, Pusztadaróc,

Református lelkipásztor)

-Szathmáry Olga Ottilia költő

(tel.: 06-30-375-36-26)

ISMERTETŐ

KOVÁCS EMIL LAJOS

munkásságáról

1967. július 4-én született Szatmárnémetiben.

Itt végzett a Művészeti Iskolában, 1985-ben, festészeti szakon. Tanára Paul Liviu volt. 1987-től a Szatmári Alkotóház tagja, 2001 és 2009 között ennek elnöke volt.

A Nagybányai Északi Egyetem festészeti szakán végzett 2011-ben.

A Szatmári Alkotóház Képzőművészek Egyesületének tagja, volt elnöke a városi tájképfestészet jeles művelője, de főképpen a máramarosi táj, a Nagybánya-Felsőbányai festőóriások követőjeként ismert.

Művészelődei is ezeket a helyeket keresték, főként az 1920-as évek elején az ugyancsak szatmári Litteczki Endre vezetésével.

Fennmaradt nagy nevek, híres művek születtek ezen a tájon.

Aba Novák Vilmos, Boldizsár István, a Ferencziek, Glatz Oszkár, Mándy Laura, Mikola András, Nagy Oszkár, Nagy Károlyné, Pirk János, Pittner Olivér, Popp Aurel és sokan mások jutnak eszünkbe e vidék festőóriásai közül.

Más irányzatok, telepek is magukénak vallják a nagybányai festészeti hagyományok folytatásának jogát. Jeles nemzetközi telep működik napjainkban is Felsőbányán.

A hely szelleme mindenképpen vonzó. Csoportos, vagy egyéni felállásban keresik a művészek ezeket a tájakat, ahol az ég kékebb mint máshol Ahol voltak, de már nincsenek kontyos tetejű bányászházak, de a hegyek üde zöldje, vagy őszi rozsdás színei ugyanúgy hatnak a szerzőre, mint a téli hófehér tájak, vagy a tavasszal virágzó gyümölcsfák.

A képzőművészethez való kötődés valami nagyszerűt jelent. Különleges hajtóerő vezeti a művészt az alkotás, rajzolás, festés felé.

Nem tudom pontosan mikor kezdte a 40. évét alig meghaladó művész. Talán az önerőből kifejlesztett, tehetséggel rendelkező ifjú a Szatmárnémeti Művészeti Iskola festészet-művészettörténet szakán érlelődött.

Majd Erdei Istvánnál is tanult szobrászatot. Miután a díszlettervezésbe is belekóstolt, 1998-ban már hollandiai és németországi tanulmányúton bővítette ismereteit.

Közös kiállításokon szerepel, de egyéni kiállításai között találjuk évente:

Szatmárnémetit, Csengert, Nyíregyházát, Kecskemétet, Fehérgyarmatot, Nagykárolyt, Nyírbátort, Marosvásárhelyt, Nagykállót, Budapestet

és nem utolsó sorban Felsőbányát.

 
Munkáit is több részre oszthatjuk, helységenként a külön-külön csoportosítható témakörrel, kiemelve közülük Felsőbánya tájképeit, vagy akár Szatmárnémeti ismert és ismeretlen épületcsodáit.

A gyakorlat megtanította Kovács Emil Lajost egy-két mesterfogásra.

Képei lenyűgözőek, dinamikusan lüktetők. Nagyon szereti a természetet, mindent megfigyel és ez minden képén érzékelhető.

Portréval is próbálkozott, és úgy látszik van keresnivalója ezen a téren is. Főleg olajfestékkel dolgozik, de nem idegen tőle az akvarell, tus, pasztell és az akrill technika sem.

A közelmúlt és napjaink művészetének irányába nagyon beleillik a tájkép.

 
Természetes eleme a távlat, éltetője a levegő, mellyel ismét a formák oldottsága jár együtt. Ez talán a legalkalmasabb színtere a festői felfogás szabad kifejtésének. Itt bátran csaponghat és teljes kielégülést találhat a művészi szellem.

Ezt találta meg Kovács Emil Lajos, ami érezhetően kicseng alkotásaiból.

Kedvére dúskál a térben, tobzódik a mindent körülfolyó, mozgalmas levegőben, feloldja a dolgok körvonalait és élettel tölti meg a kép minden zugát. Ezért vonzza mágikus erővel szemlélőit. Képeinek értéktermelő energiája van.

Kovács Emil Lajosnak még rengeteg kiaknázatlan lehetősége van hogy bizonyítsa lázas buzgalmát és további élesztője legyen a táj művészi megörökítésének.

A Nagybányai Festőkolónia hírneve, az alapítók és ottani mesterek munkái oly nemzetközi megbecsülést szereztek a nagybányai festészetnek, amit méltón folytatnak többen manapság is.

Szervezett festőtelepek, társaságok vagy akárcsak magánosan dolgozók, alkotók örökítik meg a bányavidéki táj csodálatos motívumait.

Egy-egy szép fekvésű városka, vagy falu vonzáskörzetében szerveződtek művésztelepek, melyek szükségszerűen váltak a plein-air szülőhelyeivé, hiszen az ott alkotó művészek a képeket a természeti motívum előtt kezdték festeni, és többnyire ott is fejezték be.

Ha Nagybányát említjük művésztelepként, akkor minden időben és állandóan hozzá tartozik Felsőbánya is, akárcsak a környék többi települései, ahol a festőművészek szuggesztív drámai erejű életműveket, hoztak létre.

Elismert tény, hogy a városi kultúra teremti meg a természet utáni vágyakozást.

A tájkép-festészet akkor fejlődhetett ki, mikor mozgalmas városi élet volt.

Onnan vezet hajtóerő a mező üde zöldjére, vagy a havasok zord világába.

A természethez való visszatérés vágya a folytonosan változó egyszeri látvány színértékeit akár a realizmus elemeinek használatával, vagy az impresszionizmus, a pillanatnyi benyomás gyors és eleven megragadásával, a látvány természethű felületi visszaadásával termeti meg.

A laza ecsetkezelés, az optikai színkeverés következtében a tárgyak körvonalai feloldódnak és jelentéktelenné válik plaszticitásuk.

Valami ehhez hasonlót találunk Kovács Emil Lajos képein, munkáin.

Forrás: Kovács Emil Lajos festőművész,

Szatmári Elemér református lelkész; Hitter Ferenc, Internet

Szerk.:Szathmáry Olga Ottilia

A lakosság érdekében

szabályozni kell

a parkolást Budakeszin

2011. július 25-én lakossági fórumot

tartott az Önkormányzat

"A parkolás szabályozása

Budakeszi központjában"

címmel.

A tervek szerint szeptemberre készül el a végleges koncepció, melynek kialakítása során a helyi vállalkozókat és a lakosságot is meghallgatja a képviselő testület.

Az önkormányzat részéről  dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia polgármester asszony, Bakács Bernadett alpolgármester asszony, Garainé dr. Szelenczy Gabriella jegyző asszony, Dr. Verhóczki Zita aljegyző asszony Czifra Zsuzsanna  képviselő, Ohr Alajos közlekedési  tanácsnok,  Somlóvári Józsefné bizottsági elnök, Odri Ágnes képviselő volt jelen.

A fórumot dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia polgármester asszony nyitotta meg azzal, hogy a parkolás szabályozásának tervezete még nem került a szakbizottság elé, ezért változtatásra még van lehetőség.

Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a fórum egy újabb lehetőség a lakosság számára, hogy javaslatokat tegyen. Fontos, hogy saját környezetük kulturált parkolásának kialakításában részt vegyenek.

Ohr Alajos képviselő – tanácsnok bevezetőjében elmondta, hogy hosszú évek óta jelent gondot Budakeszi lakossága számára a parkolás.

Felmérések alapján kiderült, hogy a frekventált területeken parkoló emberek 83%-a nem Budakeszin élő lakos. A környék településein élők P+R-nek használják ezeket a területeket. Munkanapokon egész napra elfoglalják  a parkolóhelyeket, így akadályozzák az ügyintézést, az üzletek  megközelíthetősége nehézzé válik.

A parkolóhelyek biztosítása érdekében az Önkormányzat kidolgozott egy szabályozási tervet.

Dr. Verhóczki Zita aljegyző asszony ismertette a parkolási tervezetet, amely szerint az alábbi területek válnának fizető zónává:

1.         Szarvas tér

2.         Fő utca – Erkel utca parkoló és felső szerviz út Stadt étterem előtti szakasza

3.         Fő tér – Posta parkoló és szerviz út Kossuth utca - Temető utca közötti szakasza

4.         Fő utca – Polgármesteri Hivatallal szembeni parkoló és az OTP előtt kijelölt helyek

5.         Dózsa György tér – a CBA és az Okmányiroda körül, beleértve a Táncsics utcát

6.         Erkel utca – Gyöngyvirág utca - Erdő utca közötti szakasza

7.         Fő utca – felső szerviz út Stadt - Kossuth utca között és a Gyógyszertár előtti parkoló

8.         Kossuth utca – Fő utca - Erdő utca közötti szakasza

9.         Fő utca – Temető utcai parkoló

10.       Fő utca – Szent László Ház előtti parkoló

11.       Fő utca – Erdő utca parkoló az Erdő utca két oldalán

12.       Fő utca – alsó szerviz út Erdő utca - Kert utca közötti szakasza

13.       Kert utca – Fő utca - Domb utca közötti szakasza

14.       Fő utca – Nagy Sándor József utca becsatlakozásánál

15.       Dózsa György tér – Somlai borkereskedés melletti tér

16.       Tavasz utca – Dózsa György tér - Ösvény utca közötti szakasza

17.       Rigli utca – Dózsa György tér - Ösvény utca közötti szakasza

A fizető parkolóhelyeken várakozni munkanapokon 8:00 – 18:00 óra között csak 100 Ft/30 perc várakozási díj megfizetése ellenében lehet majd.

A várakozási idő maximális időtartama négy óra lesz.

Két órán keresztül ingyenesen parkolhat mindenki, aki a gépkocsi szélvédője mögé elhelyezett kereskedelmi forgalomban forgalmazott vagy saját készítésű óra tárcsával várakozik.

Budakeszi városkártyát vásárolhatnak majd a Budakeszi állandó lakóhellyel rendelkező magánszemélyek, lakásonként maximum 3 db-ot. Ez a kártya az összes fizető parkolóban történő várakozásra jogosultságot ad. A tervezet szerint a Budakeszi Városkártya díja évi  30.000 Ft.

Ingyenes parkolási engedély adható annak az állandó lakosnak, akinek lakhelye a várakozási övezet területén, valamint az azt határoló útvonalon van, és a lakhelye szerinti ingatlanon a jármű tárolása nem megoldható, udvarral, garázzsal nem rendelkezik.

Munkavállalói parkolási engedély kiváltására is lesz lehetőség.

A Városkártya, az ingyenes parkolási engedély és a munkavállalói parkolási engedély kiadásának az előző félévi gépjárműadó megfizetése is feltétele.

A vállalkozóknak lehetőségük lesz – külön díjfizetés ellenében – parkolóhelyek megváltására. A kizárólagos használatú férőhelyeket csak a vállalkozás vendégei használhatnák.

Ohr Alajos képviselő hangsúlyozta, hogy a „parkolási rendeletek nem lesznek „kőbe vésve”, a lakosság igényei és az önkormányzat tapasztalata alapján módosulhatnak”.

Az Önkormányzat célja, hogy a jelenlegi rendezetlen, kiépítetlen parkolóhelyeket rendezett, egységes térköves burkolatú, kulturált megállóhelyekké alakítsák, az élhető környezet és esztétikus városkép megteremtése  érdekében Budakeszi lakosságának igényeit is figyelembe véve.

A fórumon felszólalt többek között Csomor Rita, aki tovább racionalizálná a tervezetet. Javasolta, hogy azon zónákban, ahol kevés parkolóhely áll rendelkezésre, két óránál rövidebb várakozási határidőt szabjon meg az Önkormányzat.

Farkas Gyula korábbi polgármester azt tanácsolta, hogy  csak azok kaphassanak kedvezményeket, akiknek a  gépjárműve Budakeszire van bejelentve és itt fizeti gépjárműadóját.

Suhajda László kérdésére Ohr Alajos elmondta, hogy az ott lakók érdekében a Kert utca Fő utca felöli részét is be kellene  vonni a fizetőövezetbe.

Gräfl László felhívta a képviselőtestület figyelmét arra, hogy vannak olyan vállalkozások, akik önerőből építették ki üzletük előtt a kulturált parkolóhelyet.

Hidas Mátyás, a Szépítő Egyesület elnöke arra intette az  Önkormányzatot, hogy a tervezetet alaposan gondolják át, vonjanak be közlekedési szakértőt is. Ha egyszer elkészül az alaposan átgondolt rendelet, az már nem szerencsés újra és újra módosítani. Ha szükséges,  akkor inkább halasszák el a szeptember elsejei rendelet hatályba léptetését.

A Polgármester asszony minden kérdésre, javaslatra részletesen válaszolt, majd megköszönte a résztvevők együttműködését. Felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy a parkolási koncepció még nincs elfogadva, annak módosítására még lehetőség van, ezért további építő ötleteket, javaslatokat várnak, melyek még beépülhetnek a tervezetbe.

Kérünk mindenkit, hogy most éljen a lehetőséggel és  parkolással kapcsolatos javaslatait küldje el  közlekedési tanácsnokunk E-mail címére: pm.titkar@budakeszi.hu

Alakítsuk együtt Budakeszit kulturált várossá!

Forrás: Budakeszi Hírmondó,

                        Balczó Kornélia a cikk szerző,

Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia

A Magyar Látássérültek

Sportszövetségének története

A Magyar Látássérültek és Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége

A Magyar Látássérültek és Mozgáskorlátozottak Sportszövetség (MLMS) 2009-ben alakult meg az Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége (MMS) jogutódjaként,

egyesülve a Magyar Látássérültek Sportszövetségével.

Ezáltal a látássérült és mozgáskorlátozott sportolókat ma már egy szervezet képviseli.

A sportszövetség elnöke

Olimpiai bajnok birkózó TF birkózó szakedző Szent István Egyetem EU agrár szakértő

Növényi Norbert olimpiai kötöttfogású bírkózó bajnok.

MLMS

A Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének története

A Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége (MMS) 1990-ben alakult meg. Jogelődje az 1977-ben létrejött Mozgáskorlátozottak Testnevelési és Sportbizottsága, amely az OTSH kezdeményezésére jött léte, hasonlóan a fogyatékosok szervezeteinek sportbizottságaihoz, a fogyatékosok sportjának hazai és nemzetközi koordinálása céljából.

A mozgássérültek sportjának létrejötte szerte a világon az egészségügyben gyökerezik. A mozgásukban sérült emberek számára a század elején is létezett már sporttevékenység, de valójában azonban csak a II. Világháborút követően, a háborúban megrokkant emberek nagy száma vezetett a sportnak, mint kezelési és rehabilitációs eszköznek az alkalmazásához, különösen a német, brit és amerikai kórházakban ápolt sérültek körében.

Magyarországon a mozgáskorlátozottak intézményes fejlesztése 1903-tól számítható, amikor megalakították a Nyomorék Gyerekek Menhelyét és Egyletét, amely később komplex rehabilitációs intézményként működött. Az otthon vezetői fontosnak tartották, és ezért bevonták a sporttevékenységet a rehabilitációs folyamatba.

Hazánkban a mozgáskorlátozottak első sportszervezete, a Nyomorékok Sport Egyesülete (NYSE) 1929-ben alakult meg, szintén kifejezetten orvosi, rehabilitációs szándékkal. A II. Világháborút követően minden „nyomorékokért" vagy azok által létrehozott szervezetet betiltottak, vagy működésüket lehetetlenné tették.

Az 1970-es évekig csupán egyéni kísérletek történtek e „társadalmi pajzs" áttörésére. A hazai szervezett mozgássérült-sport kialakulása a hetvenes évekre tehető. Ebben az időben országszerte egymás után alakultak meg a nagyobb városokban az önálló sportegyesületek, clubok, majd a kisebb településeken, az érdekvédelmi egyesületeken belül a sport csoportok.


A Magyar Látássérültek Sportszövetségének története

Magyarországon 1918 őszén alakították meg az első világháborúban megvakult katonák, a Polgári Vakok egy csoportjával a Vakok Szövetségét.

A szervezet első szakosztálya a sakk szakosztály 1950-ben alakult.

A sakk kört 1957-ben az atlétikai, 1963-ban a Wesselényi sportkör, majd 1965-ben a természetjáró szakosztály követte. A Vakok Wesselényi Miklós sportköre először az 1976-77-es években a Lőcsei csapat bemutatója után szervezett csörgőlabda csapatot, hogy bekapcsolódhasson a környező országok vak sportolói részére rendezett versenyekbe.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Sportszövetsége 1994-ben alakult meg, majd Magyar Látássérültek Sportszövetsége (MLS),

néven működött a

Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségével 2009. május 23-án kimondott egyesülésig

Szkander sikerek Svájcból:

SWISS OPEN 2010,

NEMZETKÖZI  SZKANDER VERSENY, DIETFURT-SVÁJC



10 ORSZÁG  175 VERSENYZŐJE NEVEZETT BE,

AZ ŐSZI IDÉNY EGYIK KIEMELKEDŐ NEMZETKÖZI SZKANDER VIADALÁRA….
 
MAGYARORSZÁGOT,

A BUDAKESZI ILLETŐSÉGŰ

POWER STATION SPORT EGYESÜLET

PARA-SPORTOLÓI KÉPVISELTÉK….

REMEKÜL.
 
EREDMÉNYEK:

  ÉS ROJKÓ ZOLTÁN

ÖRÖM MÁMORBAN USZTAM, HISZ A MAGAM GYŐZELME, AZ ARANYÉRMEM ELTÖRPÜL A  MELLETT, HOGY A TANÍTVÁNYAIM ILYEN FANTASZTIKUSAN SZEREPELTEK!!
NAGYON BÜSZKE VAGYOK RÁJUK!!

Forrás: MLM Sportszövetség Honlapja

Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia