2017. május 21-én Konstantin névnapon szeretettel köszöntöm a Fészek Irodalmi és Művészeti csoport vezetősége, adminisztrátorai (Bartha Ilona;Bosnyákné Harpauer Márta; Csuka Magdi; Dáma Lovag Erdős Anna; Szép Joli;) nevében mindazokat, kik a mai napon tartják nevük napját és a születésnapjukat.
Szathmáry Olga Ottilia fenti csoport választott vezetője.
Latin eredetű férfinév, a Constantinusból származik jelentése: szilárd, állhatatos.
Női párja: Konstancia és Konstantina.
Bővebben Szent Cirillről emlékezem meg.
Híres Konstantinok:
Constantin Brâncuși román szobrász, • • Konstantin Bogdanović magyarországi szerb újságíró, író , Konsztantyin Valerjevics Igropulo orosz válogatott kézilabdázó
VII. Konstantinbizánci császár, - VII. (Bíborbanszületett) Kónsztantinosz (905. szeptember 2. – 959. november 9. )- Bíborbanszületett Konstantint elsősorban tudósként és íróként ismeri el az utókor. Nevéhez köthető a birodalom tartományait (themák) leíró De thematibus (A themákról) címet viselő munka, a De administrando imperio (A birodalom kormányzásáról), amelyben a Bizánccal kapcsolatba kerülő népekről és államokról elmélkedik, így a magyarokról is.
II. Konstantin, Nagy Konstantin római császár (uralkodott: 306–337),
Szent Cirill eredeti neve. Nagy Konstantint sokan az első keresztény uralkodónak tartják,
bár efelől azért vannak kétségek, ugyanis bár a római császár pártolta a keresztényeket.
Szent Cirill (Thesszaloniké, 827 – Róma, 869. február 14.) bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, Szent Metód testvére.
Több forrás szerint ő maga még a halálos ágyán sem vette fel a vallást.
Konstantin a Római birodalomban elsőként engedélyezte a keresztény vallást és ez az egyik első és rendkívül fontos lépése annak a folyamatnak, melyben a kereszténység elterjedt Európában és világvallássá válhatott.
Konstantin (a Cirill nevet nemsokkal halála előtt vette fel) tanulmányait Konstantinápolyban végezte, s később az egyetem filozófiatanára lett.
A több nyelven beszélő, nagy műveltséggel rendelkező Konstantin első útjának célja 851-ben az arab fővárosban zajló keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédése volt. Hazatérését követően folytatta a tanítást, majd 858-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta.
860-ban mindkét testvér császári utasításra a kazárok földjére ment, ahol a keresztény tanokat terjesztették. Küldetésük ideje alatt Herszónban (Krim félsziget, Szevasztopol mellett) felkutatták Szent Kelemen vértanú földi maradványait.
860 körül, Mihály bizánci császár parancsára, elkezdett dolgozni a szláv írásbeliség megalkotásán. Feltehetően ez az ábécé összesen 43 betűből állt. Így hozzá köthető a cirill betűs írásmód megalkotása, amit nem hiába nevezünk így, mivel nevét Szent Cirillről kapta.
Rasztiszláv morva fejedelem szláv nyelvet beszélő szerzeteseket kért Bizánctól. A küldetéssel a szláv nyelvet jól ismerő Konstantint és Metódot bízták meg, akik társaikkal 863-ban érkeztek meg Rasztiszláv udvarába, ahol a szláv nyelvű liturgia bevezetése mellett, iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait. A szláv írás, a glagolita ábécé megalkotása és elterjesztése, valamint egyházi könyvek szláv nyelvű fordítása szintén Konstantin érdeme volt.
Több mint 3 évnyi munkálkodásukat követően 867-ben Rómába mentek, s egyúttal magukkal vitték a Szent Kelemen ereklyéket is. Konstantin hitvitájában sikeresen megvédte a népnyelv liturgikus használatát azon ellenzőkkel szemben, kik csupán a latin, héber és a görög nyelvű liturgiát fogadták el. II. Adorján pápa engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát.
A szlávok két nagy apostola, Szent Cirill és Metód emléke – együtt végzett hithirdetésük hatalmas művével – mindmáig él az Egyházban. Emlékezetük napjainkban különösen eleven és nagyon időszerű. Évszázadok óta tisztelet és hála övezi a Szalonikiben, a régi Tesszalonikában (Görögország) született szent testvéreket, főként a szláv népek körében. Felbecsülhetetlen munkát végeztek a szláv népek között a hithirdetéssel s azzal, hogy felhívták a figyelmet a kiengesztelődésre, a testvéri együttélésre.
Sokat tettek az emberi fejlődésért és az egyes nemzetek méltóságának tiszteletben tartásáért. Ezért 1980. december 31-én Egregiae virtutis kezdetű apostoli írás „Szent Cirillt és Metódot Európa társ-védőszentjeivé nyilvánítottam. Ezzel folytattam azt az utat, melyet elődeim jelöltek ki, nevezetesen XIII. Leó, aki több mint száz esztendeje, 1880. szeptember 30-án Grande munus enciklikájában a két szent tiszteletét az egész Egyházra kiterjesztette; és VI. Pál, aki 1964. október 24-én kelt,” Pacis nuntius apostoli iratában Szent Benedeket Európa védőszentjévé nyilvánította.
Rómában Konstantin szerzetes lett, s felvette a Cirill nevet, de rövidesen megbetegedett és 869. február 14-én meghalt. Rómában, a Szent Kelemen templomban temették el.

II. János Pál pápa 1980. december 31-én Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társ-védőszentjévé nyilvánította.

Forrás: starlap.hu, https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Cirill,
https://w2.vatican.va/…/hf_jp-ii_enc_19850602_slavorum-apos…,

Szerk. Szathmáry Olga Ottilia