2017.szeptember 5-én

- Erdély-Pártium

Szatmárnémetiben megemlékezés

a Szatmárnémeti Bevonulás 77. évfordulóján

2017.szeptember 5-6-áig Szatmárnémetiben

a Szatmári Híd Egyesület,

a magyar csapatok Erdély-Pártium-Szatmárnémeti

-         az 1940.08.30-án hozott, II. Bécsi döntés eredményeként  -

bevonulásának 77. évfordulóján kétnapos emlékműsort szervez.

1940. szeptember 5-én került sor Szatmárnémeti történetének

legnagyobb és legemlékezetesebb társadalmi és történelmi eseményére:

 a város megalakulását követően…

 
„Szatmárnémeti hazatért!”

E jeles nap 77. évfordulója alkalmából szervez kétnapos emlékműsort. Színvonalas tudományos és művészeti előadásokkal,

illetve a legjobb magyar borok bemutatójával várunk

 minden jóérzésű érdeklődőt nagy szeretettel.

Program :

Szeptember 5-én kedden

- 16.00. Tudományos tanácskozás a II. Bécsi Döntésről;

- 19.00. Koszorúzás a Lázári Emlékparkban  a II. Világháború hősi halottai

és Vitéz Zolcsák István világháborús pilóta emlékműveinél;

- 19.30. "Magyarnak lenni" - Kovács Nóri önálló zenés estje.

Meghívott előadók :

- Dr. Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató Intézet főigazgatója;

- Sárándi Tamás muzeológus-történész;

- Thoroczkai Sándor történelemtanár;

- Ifj. Hegedűs Lóránt lelkipásztor;

- Murányi Levente '56-os szabadságharcos.

Közreműködnek:

Szökőcs Zsófia és Besenyődi Judit diákok,

 illetve Gyulai Lóránd zenész

Szeptember 6-án szerdán 17.00 órakor:

Zenés bortörténelem és borkóstoló

Meghívott előadó:

 Kaló Imre a Borászok Borásza.

Közreműködik :

 Dörnyei Krisztina Lejla opera- énekes

A zenés borbemutatóra előzetes bejelentkezés szükséges:

 arkrudi@gmail.com címen.

A történelmi előzményekről röviden …

(Szathmáry Olga Ottilia)

1940. augusztus 30-án született meg

a második bécsi döntés,

melynek értelmében Magyarország visszaszerezte Romániától

 a trianoni békével elcsatolt Észak-Erdélyt.

Hazánk jelentős revíziós sikert ért el!

Erdély visszaszerzése kezdettől fogva nagyon fontos volt a revizionisták számára, amelyre nagy hatással volt az,

hogy a régiót sokáig elhanyagolta a magyar kormányzat,

így olyan érzés volt az emberekben,

hogy Magyarország adósa Székelyföldnek…

Elvesztése nagyon sok embernek jelentett egzisztenciális zuhanást.

 Főként, hogy a két világháború között három magyar miniszterelnök is

erdélyi gyökerekkel rendelkezett:

Bethlen István, Teleki Pál és  Károlyi Gyula.

 A közvélemény hangulata is jelentős szerepet játszott abban, hogy egyetlen politikus sem tudott lemondani az Erdélyt illető követelésekről, ám tisztában voltak azzal is, hogy nem lehet mindent visszaszerezni.

-          Teleki Pál a mindent visszakövetelni álláspontjára helyezkedett, azonban finoman utalt arra, hogy szükség lehet a kompromisszumkészségre a revízió során.

-          Bethlen István a határ menti magyar területek visszacsatolásában, egy autonóm Erdély létrehozásában, és román–magyar perszonálunió kialakításában látta a probléma megoldását.

1940. augusztus 30-án délután 3-kor került sor

a második bécsi döntés kihirdetésére a Belvedere-palotában.

A német–olasz bizottság határozata értelmében:

Magyarország – keleten a Kárpátok hegyláncáig;

délen a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Sepsiszentgyörgy vonalig;

Erdély területéből mintegy 43 000 négyzetkilométert

 kapott vissza,  2,4 milliós lakossal.  

Ez a döntés tehát főként Magyarország számára volt kedvező!

 A korabeli beszámolók tanúsága szerint:

„…az új határvonalak kihirdetésekor Mihail Manoilescu, Románia külügyminisztere a sokktól el is ájult…”

Az első, felvidéki területnyereséget eredményező bécsi döntéshez képest,

a második kevésbé volt igazságos,

de ebben az erdélyi népesedési viszonyok is komoly szerepet játszottak,

hiszen a romániai magyarság zöme

– a Partium mellett –

a Kárpátok délkeleti sarkában fekvő

Székelyföldön élt.

Komoly különbség volt az is, hogy míg a Csehszlovákia elleni revízió a müncheni konferencia függvénye volt,

 tehát ahhoz a britek és a franciák is áldásukat adták.

 Észak-Erdély visszaszerzése a tengelyhatalmak nyomása révén valósult meg.

Igaz, a jövőben ennek nem volt gyakorlati jelentősége, hiszen a világháború után a győztesek nem tettek különbséget a revíziós sikerek között…

Magyarországon a második bécsi döntést természetesen kitörő örömmel fogadták,

a közvélemény azt igazságosnak és jogosnak ismerte el.

A hatalmas revíziós siker ellenére ugyanakkor voltak elégedetlenkedő hangok is, és a Teleki-kormány sem adta fel a lehetőségét annak,

 hogy a későbbiekben Dél-Erdélyt is megpróbálja visszaszerezni.

Észak-Erdélybe időközben

– 1940 szeptemberében – bevonultak

 a Magyar Királyi Honvédség egységei,

ezzel megkezdődött:

 a „kis magyar világ” négyéves időszaka.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=CkKVrZ9jXxA; http://www.rubicon.hu;

Wikipédia

Szerkesztette: Szathmáry Olga Ottilia