2020. február 16-án, Julianna

és  Lilla névnapon

 fogadjátok szeretettel köszöntésem.

– Sok boldogságot kívánok fenti nevű ismerőseinknek,

 barátainknak, s a szülinapjukat ünneplőknek!

 

Beköszönőmben most Kroponayné

Géczy Juliannáról

tudhattok meg sok érdekes történetet aki

az un. "lőcsei fehér asszony"-ként lett ismertté.

Lilla névnappal kapcsolatban a 2-es pontban olvashattok.

Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia

1.)  Julianna név a Juliánusz férfinév

latin eredetijének a női párja.

Jelentése: Julius nemzetségből való, ragyogó, Jupiternek szentelt, Jupiterhez tartozó.

         Sokan ismerhetitek Jókai Mór,

a"Lőcsei fehér asszony" 

című híres regényét,

amelyben Lőcse várának 1710-es elvesztését dolgozza fel az író.

Legenda és valóság?

Egy titokzatos magyar nő élete

a 18. század eleji, szabadságharcok sújtotta Magyar Királyságban...???

 

         Korponay Jánosné

Garamszeghy Géczy Julianna

a felvidéki Osgyán-ban született 1680 körül.

Géczy Julianna  címszereplő "fehér asszony"

valóban létező személy volt,

akinek életét számos fordulat

és legenda övezi,

s a szépirodalomban is szerepe lett.

         -        Géczy Julianna, Géczy Zsigmond

− aki már a Thököly-féle felkelés idején

is kuruc ezredes volt −

és Bakos Judit  leányaként 1680 körül

a Felvidéken született.

1703-ban kitört a Rákóczi-szabadságharc, édesapja azonnal kurucnak állt.

Férje azonban császárhűnek számított.

Géczy Julianna így máris két tűz közé került.

         -        Az asszony Lőcsére is azért került, mert mindenhova követte férjét a csatákba.

Lőcse 1709-10 fordulóján

hosszú ostrom alatt állt,

a várvédők fáradtak voltak és kezdtek kifogyni az erejükből. 

1710-ben végül a város

császári kézre került.

Hősnőnk története is itt vett érdekes fordulatot, amikor megismerkedett a vár parancsnokával. Andrássy Istvánnal  szerelmi viszonyba került, ezért Korponayné vállalta, hogy levelezéssel segíti a vár feladását.

        A szatmári béke megkötése után Korponayné kérelmekkel ostromolta az udvart,

hogy visszakaphassák földjeiket.

Ezután terjedt el a hír 1712-ben arról,

hogy Rákóczi hazatér és kegyelmet kap.

Nagyon megijesztette az asszonyt.

Komoly bajba került volna,

ha újabb árulása kiderül.

Ezért inkább visszatáncolt

a Rákoczi-pártiakhoz.

A titokzatos kalandornő, aki álruhában próbált menekülni mind a kurucok,

mind a labancok elől. 

Pozsonyig jutott, de végül feladta magát.

Közel két évnyi pereskedés után

a császáriak végül hűtlenségért megkínozták és halálra ítélték,

1714-ben a győri piacon lefejezték.

      Ő lett az egyetlen nő, akit a Habsburgok

a vérpadon végeztek ki.

A magyarok és az osztrákok kemény harcokat és politikai csatározásokat

vívtak egymással.

Saját érdekében, magát és szeretteit mentve, a szép Géczy Julianna kettős ügynökké vált.

A legendák mögött valóban

ott van egy asszony,

aki csak túl akart élni 

egy olyan történelmi kort,

amikor bizony csak kihasználták...

            Valójában túl a legendágon! 

- Korponay Jánosné Géczy Juliannát

azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején

segített az ostromló német csapatok kezére juttatni Lőcse városát.

Noha szerepe valójában csak diplomáciai volt - leveleket, üzeneteket közvetített

a két oldal között, mielőtt a város kapitulált

- a propaganda szerint az ő árulása veszejtette el az ostromot.

(kerestek valamiféle okot a veszteségre...)

A szatmári béke (1711!) után

főként kuruc apja védelmében feladta

egy új lázadás tervét a császári oldalnak.

Ezzel a magyar rendi gyűlés

és a bécsi udvar érdekeit egyaránt sértette,

ezért ítélte el a császári udvar!

Julianna Győrben lefolytatott felségárulási

perének aktái őrzik a nevét.

 

Egyéb forrásokból kétségtelenül megállapítható, hogy a győri vértanú és a

korábbi "lőcsei áruló"

ugyanaz a személy...!!!

Földi maradványait találták meg a rimaszombati járásbeli Osgyán község római katolikus templomának kriptájában

 (írta 2009-ben az Új Szó című szlovákiai magyar napilap).

           Kereken 300 évet kellett rá várni,

de rehabilitálták Korponayné

Géczy Juliannát,

más néven a lőcsei fehér asszonyt,

akit, 1714. szeptember 25-én végeztek ki,

mert a vád szerint részt vett

a Rákóczy-féle felkelésben.

         -        Lőcse városa úgy döntött,

hogy helyreállítja a történelmi sérelmet és a nemesasszony egyik leszármazottjának, Korponyay Zoltánnak átadták az ítéletet visszavonó dokumentumot.

 Az asszony megihlette számos irodalmi nagyságunkat is:

- Jókai mellett Thaly Kálmán történészt,

- Ady Endrét vagy Krúdy Gyulát is.

A "szép, fehér asszony" tragikus hőssé emelkedett,

aki Krúdy szavaival a "Rákóczi-várak romba dőlt bástyáin" sétál

és Adyval befejezve "az ablakokon kinevet".

 

2.)     A Lilla  női név, amely a Lívia és a Lídia nevek régi magyar becézéséből alakult ki.  Jelentése bizonytalan, néhány forrás szerint istentől született, de a kékes színt is megtaláljuk a lehetséges jelentések között.

-        A név Csokonai Vitéz Mihály versei hatására terjedt el. A költő szólította így ugyanis múzsáját, Vajda Juliannát és írt hozzá verseket.

        Vajda Julianna (Komárom, 1776. – Dunaalmás, 1855. február 15.) ,

a forrásokgyakran Lilla néven említik:

Csokonai Vitéz Mihály nagy szerelme,

a híres Lilla-dalok ihletője.

      Ezeknek a költeményeknek,

azaz a Lilla-daloknak köszönhetően lett népszerű a név.

        

Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia

Forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ki-volt-valojaban-a-titokzatos-locsei-feher-asszony/; https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/korponai-janosne-geczy-julianna-765E9/;

https://turul.info/napok/locseifeherasszony; https://kepzeletvagyvalosag.blog.hu/2018/10/09/a_locsei_feher_asszony_674

https://mult-kor.hu/20090812_osgyanban_nyugszik_a_locsei_feher_asszony;

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vajda_Julianna;