2020. június 29 -én Péter és Pál napján, szeretettel köszöntök minden név-  és   születésnapját ünneplőt.

Festmény:

Szent Péter és

Szent Pál

Alkotó: El Greco

Mai köszöntőmben  Szent Pál és Szent Péter történetére -e névnapok jelentőségére igyekszem rávilágítani. Irodalmi és művészeti, valamint népszokásokról olvashattok bővebben ezen ünnep kapcsán.

 Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia

-    Szent Péter és Pál apostolokra emlékezik a katolikus egyház június 29-én.
 „ Arany János A fülemüle című versének idézett híres sorai:

Péter és Pál, „…tudjuk nyárban/ Összeférnek a naptárban”

– Szent Péter és Szent Pál apostolok  két ókeresztény szent,

Péter apostol és Pál apostol

közös ünnepnapjára utalnak.

„Valóban méltó és igazságos, hogy Péter, az apostolfejedelem és Pál, a népek térítő apostola egyaránt kiemelt helyen szerepeljenek a naptárban,

amely a nyári napfordulóval kezdődő csillagászati hónap első dekádja.

Június 29-e kettejük igazi névünnepe,

nem a januári Pál- és a februári Péter-nap. Már csak azért is, mert a legendai hagyomány szerint mindkettőjüket

ezen a napon végezték ki a Néró-féle keresztényüldözés során 

i.sz. 67-ben Rómában.

- Pétert keresztre feszítették – saját kérésére fejjel lefelé, mert nem tartotta illendőnek, hogy úgy haljon meg, mint mestere.

- Pált lefejezték, mint római polgárt e tisztes halálmód megillette.

” Pál apostol a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen.

Az Újszövetségben 14 könyv (levél) fűződik a nevéhez.

-     Pál, eredeti nevén Saul, a keresztények elszánt üldözője volt.

     Simon Péter testvérével, Andrással az elsők között kapott meghívást

Jézus tanítványai közé.

Őt nevezi Jézus kősziklának (Kéfás),

ő az apostolok feje, Antióchia,

majd Róma püspöke, az első pápa.
 A damaszkuszi úton találkozott Jézussal („pálfordulat”),

és ezt követően minden erejével

Jézus örömhírét hirdette;

ő lett a népek apostola.
Pál a kilikiai Tarzuszban született zsidó családban, születésekor a Saul és a római Pál nevet egyaránt megkapta.

Atyjától városi és római polgárjogot örökölt. Sátorkészítő mesterséget tanult, amivel apostolsága alatt sem hagyott fel

(ApCsel 18,3; 1Kor 4,12; 1Tesz 2,9), hogy független maradhasson (1Kor 9,15).
Jól beszélt görögül, ismerte a hellén műveltséget. Gondolkodásának súlypontja azonban kétségtelenül a zsidó hagyományban volt.
A zsidóság szigorú irányzatához, a farizeizmushoz csatlakozott, tudatosan

(Fil 3,5; Gal 1,14).
Helyzete Jézus minden tanítványánál alkalmasabbá tette arra, hogy a legkülönbözőbb fölfogású és képzettségű emberek nyelvére lefordítsa az evangéliumot.
Zsidó volt a zsidóknak, görög a görögöknek. „Mindenkinek mindene lett”

(vö. 1Kor 9,20–23).
A későbbi hagyomány joggal tekintette gondviselésszerűnek,

hogy Simon halász volt.

Ő lett az emberhalászok között az első: „Ezentúl emberhalász leszel” (Lk 5,10).
„…Istenünk, te Péter és Pál apostol ünnepével áldott szent örömet adtál a mai napon. Engedd, hogy Egyházad mindenben kövesse azok tanítását, akik első hirdetői voltak keresztény hitünknek. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, 

Isten mindörökkön örökké. Ámen”.
-    Péter az Egyház sziklájának az alapja.
Jézustól kapott hatalmát az oldás és kötés, illetve a kulcsok jelképezik.
Az Úr maga jelölte meg őt

a Kéfás (szikla) névvel:
„Te Szikla vagy, és én erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek erőt rajta” (vö. Mt 16,18; Mk 3,16; Jn 1,42).
Ő Krisztus nyájának a pásztora, őt bízta meg az Úr – miután háromszor kérdezte meg tőle:

„Szeretsz-e engem?”

–  (Jn 21, 15–17)…
Simon (Péter) és testvére, András Betszaidából, a Genezáreti-tó partján lévő halászfaluból származtak, mindketten halászok voltak.
Péter üdvösségtörténeti feladata a Szentföldön kezdődött,

Jeruzsálemben, a szent városban,

Ura és Mestere halálának helyén.

De megbízatása kivezette őt innen, egészen az akkori világbirodalom fővárosába, ahol megszületett a vértanúk egyháza.

 Péter apostolt eredeti nevén Simonnak nevezték.
Jézus adta neki a Péter nevet, amely a görög Petrosz, a kőszikla szóból ered.

 Az apostolok között a legjelentősebb alak, Jézus Krisztus neki adta a mennyország kapuinak kulcsait.

A fazekasok, kosárfonók, köszörűsök, kötélgyártók, újságírók védőszentje, süketség, görcs, kígyómarás, ijedtség esetén kérték oltalmát, esőért, a föld termékenységéért fohászkodtak hozzá.

Pált Péterrel együtt Krisztus oldalán ábrázolják attribútuma a kard,

mellyel lefejezték.

Szent Péter tiszteletére viseli minden pápa a Halász Gyűrűjét, amelyen Péter látható, amint bárkájából hálót vet ki.

Néphagyományok:

Péter-Pál napját a köztudat az aratás kezdő napjaként tartja számon.
 A munkakezdet kultikus hagyományai azonban inkább

Sarlós Boldogasszonyhoz fűződnek

a néphagyományban.
Emellett Péter-Pál ünnepének aratók miséje néven emlegetett nagymiséjén több helyen áldás kértek az aratásra, és volt, ahol megáldották az aratószerszámokat is.
A régi magyar Orion öve név változatának egy egész csoportja az aratásra utal:

Kaszáscsillag, Kaszahúgy, Egészkenyér, Félkenyér, Gyűjtők, Marokverők, Rendcsillag, Rónaőrző stb.
 E körbe illik a Sirius Ebédhordó, Szilkehordó neve – azokat a leányokat, asszonyokat illették e névvel, akik az aratóknak vitték az ebédet –; valamint a Tejút török eredetű, mesékből is ismert Szomásút (Szalmásút) elnevezése.

A név az aratás idején szekerekről leszóródott szalmára utalhat (vagy a cséplés egyik ősi formájára, amikor a szétteregetett gabonát állatokkal „nyomtatták”).
A Szalmásút névről egy Péter-Pál napi szokás jut az eszembe.
A hangonyiak e napon

az úton szalmát gyújtanak.
 Ez a Péter-Pál tüze.

A gyerekek körültáncolják és rigmusolnak.
A tüzet át is ugorják.

Bálint Sándor szerint a szokás nyilvánvalóan a Szent Iván tüzének áttétele. Szerintem nemcsak az.

A szalma, égő szalma a Napnak
(„aki” gabonaisten is volt eleink szemében) az arany sugarait szimbolizálja, s azért az úton gyújtják meg, mert aratás kezdetén, amikor "a Nap az égi Szalmásúton jár".
A Szent Péter pálcája

Kaszáscsillag, Szalmásút nevek,

Péter-Pál napja és az aratás kezdete

közti nyilvánvaló kapcsolat azt jelzi, hogy azok, akik az Orion övének e neveket adományozták, tudtak arról,

hogy ekkortájt a Nap az Orion felett jár (látni a Nap vakító fénye miatt nem láthatták), és ezt számon is tartották.

(Az Orion az egyik legismertebb és egyik leglátványosabb csillagkép

a déli égbolton.

Az Égi Egyenlítőn fekszik, ezért a világ minden tájáról jól látható, Magyarországról nézve télen figyelhető meg legjobban.

Ősszel késő este kel, kora tavaszi esténként a nyugati égbolton ragyognak csillagai.

Régi csillagtérképeken Íjász, Kaszás, Nimród vagy Ozirisz néven is említik.

Az Orion övének neve pedig Bírópálca.

A csillagkép egyik látványossága.)
 Hiába, ha az ember ismeri az eget, nem szorul sem órára, sem naptárra, sem iránytűre.

A magyar nyelvterületen általában

úgy tartották,

hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás.

Sárkeresztesen kalendáriumi rigmussal biztatták egymást:
Ezen a napon mentek ki a gazdák megnézni a búzát, és egy-két kaszasuhintást tettek próbaképpen, mert ez a nap

egyébként dologtiltó nap volt.

Szent Pétert a halászok patrónusaként tisztelték, s az egykori halászcéhek ilyenkor rendezték a gyűlésüket.

Ekkor volt a legény- és mesteravatás.

Dunaszekcsőn Péter-Pál előestéjén a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Másnap a halászok rendeztek vendégséget halpaprikással, túrós csuszával.

Szent Péter a szegedi lakatoscéh védőszentje volt, mert kezében kulccsal szokták ábrázolni.

A Csallóközben Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót e napon, az év végéig megnősül vagy férjhez megy.

A Csallóközben a gyümölcsevési tilalom (mely másutt általában Szent Iván-naphoz kapcsolódott)

Péter-Pál napjához kötődött.

Az ünnepig nem volt szabad gyümölcsöt, főként cseresznyét enni, akinek a kisgyermeke meghalt, hogy az a túlvilágon kaphasson.

Az ünnep után pedig az első szemet

idegen gyereknek kellett adni,

s csak azután ehetett az anya.

Henryk Sienkiewicz gyönyörű regényében, a Quo vadisban örökítette meg Nero korát, a keresztényüldözéseket és az apostolfejedelmek vértanúságát.
A Quo vadis Henryk Sienkiewicz lengyel Nobel-díjas író regénye, amely az ókori Rómában, a Nero-féle keresztényüldözések idején játszódik. A könyv 1896-os megjelenését követően hamarosan világsikert ért el. 
A Péter apostol cselekedetei című apokrif iratban fennmaradt]hagyomány

szerint Péter apostol, menekülni akarván a rá váró vértanúság elől,

kifelé indult Rómából,

találkozott Jézussal

és megkérdezte tőle:

Domine, quo vadis?

azaz hová mész, Uram?
Jézus azt válaszolta,

hogy megy Rómába, vállalja a megfeszíttetést Péter helyett.

Ekkor Péter visszatért a városba,

ahol a kereszthalál várt rá.

-A találkozás helyén, a Via Appián egy kis templom, a Santa Maria in Palmis-templom őrzi a hagyományt.

-A mondás megjelenik János evangéliumában is (Jn 13,36), ahol Péter kérdezi Jézustól: „Uram, hová mégy?

Felele néki Jézus: A hová én megyek, most én utánam nem jöhetsz; utóbb azonban utánam jössz.”
„Péter, katonáktól körülvéve, úgy nézett a városra, mint ahogy az uralkodó nézi örökségét.

»Megváltottalak, enyém vagy!«

– mondta, s nemcsak a kereszt számára gödröt ásó katonák, de a hívők közül sem sejtette senki, hogy valóban

e város igazi ura áll közöttük.

A Caesarok elmúlnak,

a barbárok hullámai elhömpölyögnek,

évszázadok múlnak el, de ez az aggastyán itt fog uralkodni örökké.

A nap még jobban Ostia felé hajlott, megnövekedett, és vörös színt öltött. 
Az ég egész nyugati fele ragyogó fényben úszott.

A katonák Péterhez léptek,

hogy levetkőztessék.

Ő azonban imádkozás közben hirtelen felegyenesedett, 

s jobbját magasra emelte.
A pribékek ijedten torpantak meg, a hívők szintén visszafojtották lélegzetüket, azt hívén, hogy beszélni akar,

s mély csend lett.
Ő pedig a magaslaton állva, jobbjával keresztjeleket rajzolt,

halála órájában áldást osztva:

»Urbi et orbi!«”

Forrás: Wikipédia; http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/138.html;
 http://jelesnapok.oszk.hu (Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium);
https://szekelyhon.ro; http://www.magyarkurir.hu; http://nemzetikonyvtar.blog.hu; https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-peter-es-szent-pal-apostolok

Szerkesztette: Szathmáry Olga Ottilia
Henryk Sienkiewicz - Quo vadis? 1. fejezet / hangoskönyv
https://www.youtube.com/watch?v=Erkp9iqF31M

Miklòs Rozsa - Quo vadis
2016. febr. 6. Miklòs Rozsa - The Royal Philharmonic Orchestra and Chorus
https://www.youtube.com/watch?v=UYf-cFCIdD4
https://www.youtube.com/watch?v=euYiHo57xMM

Quo Vadis - Ave Caesar March - Miklos Rozsa - Erich Kunzel & Cincinnati Pops
https://www.youtube.com/watch?v=_8cARpn37Ik
Quo Vadis 2001 English subtitles
https://www.youtube.com/watch?v=4ezhAiHzbdM
M. Rózsa - "Quo Vadis" suite, 1st Movement
https://www.youtube.com/watch?v=euYiHo57xMM
M. Rózsa - "Quo Vadis" suite, 2nd Movement
https://www.youtube.com/watch?v=JopbH4vgYQE
Eunice - "Quo Vadis" - Robert Taylor, Marina Berti
https://www.youtube.com/watch?v=xdLrm7qW1BQ