2020.június 4-én a

gyalázatos Trianoni egyezmény aláírásának centenáriumán emlékezzünk

 írta: Szathmáry Olga Ottilia

2020.június 4-én emlékezzünk a gyalázatos Trianoni egyezmény aláírásának centenáriumán.

Most már szabadon emlékezhetünk, de a fájdalom soha nem múlik el magyar nemzetünk lelkében.

Most száz év múlva is könnyezve emlékezünk.
 Emlékezünk és nem feledünk!

Az Országgyűlés 2010. évi XLV. törvénye kimondja:

„a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja

és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság és a magyarok önazonosságának

meghatározó eleme.”

Soha sem gondoltuk, hogy ez a gondolatiság megvalósulhat és nem minősül már irredenta, soviniszta mentalitásnak Magyarországon.

Nemzetünk határain belüli és a határon túli magyarságunk lelki összetartozása már nem utópia, csak rajtunk múlik.

Emlékezzünk méltóan...

Apponyi Albert gróf történelmivé vált, eredetileg franciául, angolul és magyarul is előadott beszéde lenyűgöző szónoki teljesítmény volt
1920. január 16-án Párizsban:

"Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját."

Idézet : Gróf Apponyi Albert

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.

A  trianoni békediktátuma az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként,

a háborúban vesztes Magyarország

(mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama)

és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között létrejött békeszerződés volt.

Meghatározta (ránk kényszerítette)

a szétdarabolt Magyarország

és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság

új határait,

 az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása miatt.

A gróf Apponyi Albert által vezetett magyar delegáció hosszas munka után, Teleki Pál „vörös térképével”, etnikai, néprajzi,

történelmi munkák és érvek tucatjával érkezett meg

1920 januárjában Párizsba.

A magyar küldöttséget a tárgyalások ideje alatt házi őrizetben tartották!

Szót pedig csak 1920. január 16-án,

a béketervezet véglegesítése után adtak Apponyi Albert vezérszónoknak.

A konferencián Magyarországnak nem volt lehetősége érveket hozni a csehszlovák, román és délszláv területi követelések, a hamisított etnikai adatok és kérdőívek ellenében.

Az antantnak lényegében semmi másra nem volt szüksége,

mint két megbízottra,

akik aláírják majd a kész szerződést.

Erre  1920. június 4-én,

a Nagy-Trianon palotában került sor.

Magyarország részéről

delegált két politikus:

Benárd Ágoston, Drasche-Lázár Alfréd írta alá a trianoni békediktátumot.

Ezzel szentesítették a történelmi Magyarország szétszakítását.

A trianoni béke pontjai ismertek:

- Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát,

ennek megfelelően

320 ezer négyzetkilométer területű,

húszmilliós középhatalomból

90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált.

- Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt.

- A délszláv állam a Délvidéket.

-

- Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját.

A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot,

miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra.

Hadseregét 35 000 főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette a vesztes állam szuverenitását.

Az erőszakos trianoni diktátum megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett.

Annak ellenére, hogy a területeket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg.

Az elcsatolt országrészeken kisebbségbe szorult magyarság sorsa ezzel súlyosan megpecsételődött.

A 20. század második felében a trianoni döntésnek köszönhetően kollektív történelmi tragédiák sora kezdődött el, melyek sebeit

a Kárpát-medencében és a világon szétszóródva élő magyar nemzeti közösség a mai napig nem heverte ki.

A trianoni diktátumot

1920. június 4-én, 16.32-kor a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján,

a Galérie des Cotelles-ben írta alá a magyar küldöttség.

Forrás: https://duna-haz.com/a-trianoni-bekediktatumrol-diohelyban/

Köszönöm Dévai Nagy Kamillának az évek óta tartó áldozatos munkáját, hogy a Krónikás Együttesben olyan fiatalokat nevelt az emlékezésre,

dalok és a zene szeretetére.

Több évtizede Dévai Nagy Kamilla hitelesen hallatja hangját az elhallgatott igazság történelmi eseményeinek megismertetésére töretlenül.

A mostani 100 éves "Trianon" döntés centenáriumi alkalmából most is méltó megemlékezéssel mutat példát.

Szerkesztette: Szathmáry Olga Ottilia

Dévai Nagy Kamilla bemutatja: Trianoni emlékezés a gyalázatos "békediktátum" 100. évfordulóján.

Az előadást szerkesztette és rendezte :
Dévai Nagy Kamilla, Liszt-, Bartók-,

és Kazinczy díjas előadóművész, Magyarország Érdemes Művésze.
Operatőr: Streit Gábor Bora; Streit Krisztián; Németh Bertalan
Vágó: Streit Krisztián (BorArtRoom Produkció by Streit Gábor Bora

https://www.youtube.com/watch?v=AUhtcFPkVqw&t=1890s&fbclid=IwAR0b2RP-5ZJX_tPo3rzB4UIPvdTgKrm8d93OvPxuX-0ReHkAG6E0sJVvSag