A csíkszeredai Szent Ágoston-templomban
2010. augusztus 27-én

megáladották Xantus Géza-alkotást,

a 2,6 méter magas Krisztus-szobrot

Templombúcsú corpus-szenteléssel

Zsúfolásig telt hívekkel vasárnap délben

a csíkszeredai Szent Ágoston-templom,

ahol búcsút és templomszentelési évfordulót ünnepeltek.

A szentmise keretében megáldották az ez alkalomra elkészült

 Xantus Géza-alkotást,

a 2,6 méter magas Krisztus-szobrot.

Igazság nélkül nyugtalan a szívünk

Az ünnepi szentmisén a főcelebráns

Ft. Tamás József püspök volt,

aki a búcsú kiemelkedő momentumaként felszentelte

azt a keresztet,

amelyre immáron felkerült a korpusz is,

amit Xantus Géza képzőművész készített.

Felszentelésének elsõ évfordulójára és egyben az idei búcsúra

készülõ Szent Ágoston-templom szentélyébe a napokban helyezik el az újonnan elkészült monumentális szobrot.

Kerek egy éve, hogy a templom oltárát:

- jobbról Szent Ágoston püspök,

- balról Szent Mónika imádságos

alakja vigyázza.

„Legyen számunkra ez a kereszt

Jézus nagy szeretetének a jele”

– hangsúlyozta Tamás József püspök.

Az áldást követően, a szép számban jelen lévő híveknek

tartott beszédében Tamás József püspök

Szent Ágoston életének üzenetét tolmácsolta.

Nem az egykori filozófusra vagy hittudósra hívta fel a figyelmet,

hanem a szentre, aki több

felismerés útján eljutott

a keresztényi élet magaslatára.

„Aranypohár voltam, de üres”,

ez  volt Szent Ágoston egyik felismerése

– mutatott rá a püspök.

E felismerés azt jelentette, hogy különféle adottságokkal rendelkezett,

de ezeket parlagon hagyta, nem kamatoztatta.

Az ifjúsághoz szólva a püspök kifejtette:

egy fiatal számára a legnagyobb és legfontosabb feladat, megtalálni a társadalomban, az emberi közösségben a helyét és ott az adottságait,

Istentől kapott tehetségét kamatoztassa

az emberek javára.

Nagyon szomorú látvány, amikor céltalanul bolyongó fiatalokkal találkozunk, akik nem tudják, mit kezdjenek életükkel – fogalmazott Tamás József.

Hozzáfűzte:

Isten kezében olyanok vagyunk,

mint az aranypohár,

mert

Isten

nem fölöslegesen, céltalanul alkotott meg bennünket, hanem tehetséggel, talentumokkal áldott meg.

Az Úr elvárja, hogy amit kaptunk,

azt kamatoztassuk és felhasználjuk a magunk és embertársaink javára.

Az aranypoharunk ne maradjon üres, hanem tele legyen olyan értékekkel, kincsekkel,

amiket sem a rozsda,

sem a moly meg nem tud emészteni,

sem a tolvaj el nem tudja lopni.

Ezek a kincsek belépőjegyet képeznek

Isten

országába.

Szent Ágoston életének egy másik jellemzője

az igazság forró keresése volt – hallhattuk a szentbeszédben.

Hosszú utat tett meg, míg megtalálta az igazságot,

melynek a szolgálatába állt.

Nyugtalan volt Ágoston szíve és lelke mindaddig,

amíg nem találta meg

Istent

és őbenne nem nyugodhatott meg.

Szent Ágoston számára nagyon fontos volt az egyház szeretete, nem véletlenül érdemelte ki az egyház doktora címet.

Tőle származik a mondás:

az egyház az én édesanyám

– fűzte tovább a gondolatot Tamás József.

Beszéde végén a püspök kiemelte:

Szent Ágoston életének példájából merítve,

mindannyian aranypoharak vagyunk,

ami ne legyen üres,

hanem legyen tele a mi életünk

jócselekedetekkel, szeretettel.

Szent Ágostonnal keressük mi is az igazságot

– hirdette útravalóul Tamás József püspök.

 Xantus Géza szobrász

Utolsó simítások a mûteremben

„Amikor Pénzes József esperes úrtól megkaptam a felkérést, hogy ezt a teret töltsem ki, rám bízta az elképzelést. Mivel a templom patrónusa Szent Ágoston, evidens volt, hogy rá utaló ábrázolásra gondolt. Már elsõ ránézésre a tér arról gyõzött meg, hogy semmiképp nem oltárképet, hanem szobrot kíván az a kiképzés. Középen már adva volt az építkezés során felállított fakereszt és a posztamens. Arra álmodtuk meg közösen, a vázlataim alapján Szent Ágoston és Szent Mónika alakját. De középen maradt az ácsmunka, az építõmunkálatok során kialakított fakereszt, amely nem is illett oda annyira, meg aránytalan is volt. Úgy láttam jónak, hogy középre egy korpusznak kellene kerülnie" – indokolja a mûvész a Krisztus-szobor szükségességét.

A 2,6 méter magas Krisztus tegnap még nem a templomban állt, hanem Xantus Géza mûtermében dominálta a teret. S bár az utolsó csiszolások még hátravoltak, a mûvész készséggel magyarázta az egyes megoldások mögött rejlõ koncepciót. Mint mondta, a korpusz kezei azért nem nyúlnak a magasba és azért zárnak be derékszöget a testtel, hogy jelezzék a keresztrefeszítés és kínszenvedés misztériumát, mintegy kereszt formát alkotva, ugyanakkor a feltámadást is hirdessék, hisz csak a térdek roggyannak meg a súlytól, nem lesz a kereszthez szegezve a korpusz. „Adtam neki egy kis dõlésszöget is azáltal, hogy olyan 30 cm-rel elõrebillentem a szobrot, s maga a kereszt is billenthetõ lesz, így vélhetõen egyfajta könnyedséget, lebegést fog tükrözni és kvázi átölelõ lesz" – mondja elképzelését a mûvész. S mindjárt hozzáteszi, ez nem kizárólag újszerû, van még ilyen jellegû, kezét vízszintesen megjelenítõ keresztábrázolás és térbeli elõrebillentés, de õ ezt választotta, mert ezt találta a legkifejezõbbnek.

Forrasztott rézbõl készült ez a szobor is, akárcsak a két korábbi alkotás. Hat tábla rézlemez, 6 és fél kiló rézszál ment rá, és a váz súlyát is számolva, mintegy 100 kilogrammot nyomhat az alkotás.

A rézlemezek kivágása, hajlítgatása és a több réteg egymásra forrasztása idõigényes és cseppet sem könnyû eljárás. „Ha ezt agyagból kellene megmintázni, kétségtelen, lényegesen rövidebb idõ alatt meg lehetne formázni, majd arról gipszmintát venni és kiönteni. Itt a lemez merevsége ad egyfajta nehézséget, viszont kikerülhetõ az igencsak költséges öntési folyamat" – utal a rézlemezes technika elõnyére és a vele járó nehézségekre. Csakhogy Xantus Géza szereti a mûtermi kihívásokat.

„A Szent Ágoston-templom belsõ szerkezete és felépítése modern, sokkal közelebb áll egy ilyen jellegû munka a stílusához, mint egy klasszikus, öntött szobor. Az építész is így vélekedett" – indokolja a döntésüket. A templom belsõ harmóniájára pap, mûvész és építész valóban odafigyelt. Ezért készültek rézdomborításos technikával a keresztúti stációk is ugyancsak Xantus Géza mûtermében.

Forrás: http://www.szekelyhon.ro,

Antal Ildikó, http://szentagoston.hhrf.org

 Fotó: Csíki Zsolt

Szerk.: NETWORK Magyarságunk a lélek él vezetője: Szathmáry Olga Ottilia