1.8. Újév napja (január 1)
A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét.

Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év.

Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett.

A nomadizáló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata.

Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, "európai" ünnepekké váltak.

Az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség.

A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés (a frissen öntött ólom formájából jósolnak), a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve).

Szilveszter és újév hagyományai

Az 1939-ban megjelent „Adatok a téli néphagyományok ismertetéséhez” cím könyv Erdély szilveszteri és újévi népszokásait is bemutatja. Érdekes, hogy a különböző falvak mennyire eltérő módon ünnepelték meg az év fordulóját: akadt, ahol semmilyen különösebb szokásról nem számolt be a néprajzkutató, máshol hagyományok egész sorát jegyezte le. Számba vettük a fontosabb tradíciókat.

Szerelemjóslás
A leányok galuskába, gombócba vagy más nyers tésztaféle közepébe apró papírokat raktak, amelyeken egy-egy férfinév szerepelt. Pontban éjfélkor bedobták a forró vízbe, az elsőnek felbukkanó férfinév leendő párjuk nevét árulta el.

Nem jövendőbelijükről, hanem a férjhezmenetelükről adtak hírt a malacok: a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek.

A vénlánycsúfolás is része volt a csínyeknek. A legények szalmabábut állítottak azoknál a házaknál, ahol idősebb lány lakott, vagy felmásztak a háztetőre, és ott helyezték el a szalmát. Amennyiben a gazda szemfüles volt és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta vissza, a legények pedig büntetésül egész éjjel a tetőn virrasztottak.

Ajándékozás
Az újév népies elnevezése kiskarácsony, s a nagykarácsonyhoz hasonlóan néhány településen ilyenkor is megajándékozták a gyermekeket. A meglepetést nem az angyalka, hanem az újévi csikó hozta. Természetesen az ajándék dióra, almára, pogácsára korlátozódott.

Tréfák
Az idősebb lányok mellett a gazdákat is megtréfálták a legények. A kilincshez kecskét kötöttek, így a háziak nem tudták kinyitni az ajtót. Ennél elterjedtebb szokás volt, hogy a kertkapukat és az ajtókat kicseréltél egymással – esetleg elrejtették, gazdának olykor több napjába telt, amíg megtalálta a sajátját.

Tilalmak
Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Aki korábban kölcsön kapott valamit, újév napjára visszaadta a tulajdonosnak.

Tilos volt szárnyas fogyasztani, különben elrepül a szerencse. Helyette malacot ettek, mert az előretolja a gazdagságot.

Tilos volt az asszonyoknak újév napján kimozdulni a házból, mert ha az első vendég nő volt, akkor balszerencse érte a háziakat.

Újévköszöntés
Az újév köszöntésének két fontosabb formája alakult ki, az egyik a zajkeltés: éjfél után a fiúk koloppal, ostorral, kereplővel járták az utcákat, lármával köszöntötték az évet. A másik szokás szerint a fiúk házról házra jártak, köszöntő verseket és énekeket mondtak, jutalmul pedig tejet, diót vagy almát kaptak.

Gazdagság
A gazdák éjfélkor vizet húztak a kútból, amelyet aranyvíznek neveztek. Aki ivott belőle, arra gazdagság várt.

Jóslás
Az idősebb asszonyok ólmot öntöttek, amelynek a formája elárulta a jövőt. Például a bölcső alakú gyermekszületést jelzett.

Éjféli éneklés
Az éjféli mise után a férfiak – főleg református vidékeken – felmentek a templomtoronyba és egyházi énekeket adtak elő.

Hiedelem
Éjfélkor az állatok tudnak beszélni és elárulják, hogyan bánik velük a gazdájuk.

Újévi köszöntő

Népi köszöntők és jókívánságok újévre:

Adjon Isten füvet, fát,

Teli pincét, kamarát.

Sok örömet e házba,

Boldogságot hazánkba!

Este harangszóra, gilingalangóla,

Azt hirdeti, itt az évnek, itt a fordulója.

Azért friss egészséget,

Bort, búzát, békességet.

Aggyon Isten bőven,

Az újesztendőben.

  FAGYÖNGYÖT  az ajtó fölé!

Az év legszebb ünnepéhez számos babona tartozik:

- Karácsony éjjelén érdemes fagyöngyöt lógatni a bejárathoz, mert egész évben

  megóvja a házban élőket a negatív energiáktól.

- Karácsonykor mézbe mártott fokhagymát kell enni, és így nem fog fájni a

  következő évben a torkunk.

- A karácsonyfát csak 24-én vigyük a be a lakásba, különben, beszöknek vele

  az ártó szellemek otthonunkba.

- A lány, aki karácsony este mákot darál, hamar férjhez megy.

 Szentestén szakajtót tettek az ebédlőasztal alá, amibe kukoricát és szénát

  halmoztak. Úgy tartották, beleszáll a kis Jézus, és megáldja az egész ház

  népét.

- A karácsonyra ajándékozott ruhával szerencsét is adunk.

- Karácsonykor ne kérjünk, és ne adjunk kölcsön, mert elpártol tőlünk a

  szerencse.

- Ha karácsonykor halat eszünk, a munkában sikereket érhetünk el. A pikkelyét

  szárítsuk ki, és tegyük a pénztárcánkba, így nem leszünk híján a pénznek a

  következő évben.

- Karácsonyi süteménybe süssünk egy pénzérmét és egy gyűrűt.

  Aki a pénzes szeletet kapja, az gazdag lesz az újévben, akihez a gyűrű kerül, 

  az boldog szerelemre számíthat.

- A karácsonyi asztalról összesöpört morzsák gyógyító erejűek. Nem szabad

  kidobni, hanem el kell tenni őket, és ha valaki beteg lesz a házban, meg kell

  gyújtani a morzsát, és annak füstjét lélegezze be a gyógyulni vágyó.

  A szemetet se vigyük ki karácsony napján, mert elpártol tőlünk a szerencse.

- Az éjféli misén a lányok kölest szórtak a szenteltvíztartóba.

- Az asztalra tettek egész kenyeret vagy kalácsot, hogy a következő tizenkét

  hónap gazdag legyen. 

Fagyöngy nem csak karácsonyra.

A karácsony egyik csodaszép díszítő növénye, a fagyöngy nem csak szemünket és lelkünket kényezteti, de testünket is képes gyógyítani. Szabályozza a vérnyomást, és serkenti a vérkeringést, cukorbetegnek is ajánlott.

 BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET MINDENKINEK!