Megkezdte az előírt előzetes konzultációs eljárás lefolytatását a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, melynek keretében az érintett önkormányzatoknak, civil szervezeteknek és a lakosságnak lehetősége nyílik arra, hogy az épülő gyorsforgalmi út terveit és az ehhez kapcsolódó további dokumentációkat megismerhessék, illetve ehhez kapcsolódóan észrevételeket tehessenek.

A konzultációs eljárás során az érintettek konkrét javaslatokat fogalmazhatnak meg a kötelezően előírt hatástanulmány kiegészítő elemeire.

Ennek megfelelően további vizsgálatokra, elemzésekre, valamint a szakértők által vizsgálandó témakörökre tehetnek javaslatokat.

A beérkezett jelzések alapján a Felügyelőség rögzíti a hatástanulmány végleges vizsgálati szempontjait, majd a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. két éven belül elvégzi a teljes helyzetfeltárást, melynek során fokozottan megvizsgálja, hogy a fejlesztés miként befolyásolja a térség ökológiai egyensúlyát

Ezt követően az érintett önkormányzatok bevonásával kezdetét vesz a teljes dokumentációra kiterjedő vizsgálati eljárás. A tervek szerint a gyorsforgalmi út megépítése három évet vesz igénybe, így előreláthatóan 2020-ra már birtokba vehetjük a körgyűrű nyugati szektorának ezen szakaszát.

A nyomvonal kialakítása során fontos szempont volt, hogy a védett és Natura 2000 területek alatt lehetőleg alagutak épüljenek; a lakott területeket pedig szintén alagútban közelítsék meg, a felszíni szakaszokon pedig megfelelő védőtávolságban haladjanak.

Legrövidebb nyomvonallal (17008 m) a hat alagutat is magába foglaló „A” változat számol, a leghosszabb (18147 m) pedig a kétalagutas C-B változat.

Nyilvánvaló, hogy az alagutak száma jelentősen hatással lehet a beruházási költségek volumenére.  Egyébként a tervekben szereplő alagutak közül a leghosszabb kb. 6848 m. A szükségszerűen megépítendő kürtők közelében a tervezők egyedi védőövezetek kijelölését írják elő.

A lehetséges alternatívaként vázolt négy nyomvonal (A, B, B-D, C-B) közvetlenül Solymár, a II. kerületi Önkormányzat, Remeteszőlős, Nagykovácsi, Budakeszi, Budaörs és Biatorbágy közigazgatási területét érinti. A nyomvonalak közös jellemzője, hogy az új 10-es számú főúttal alkotott solymári csomóponttól indulnak.

Az „A” változat  a Pesthidegkút és a solymári Shell benzinkút között létesített csomópontból kb. 100 m-es mélységben indulva  egy 1400 m-es alagút foglal magába, amelyet  később  egy 462 m-es követ; ez később fokozottan védett barlangos terülten, Remeteszőlős külterületén a Remete-szurdok alatt halad át. A nyomvonal ezt követően Remeteszőlős és az adyligeti rendészeti laktanya között érné el a földfelszínt, majd egyenesen haladva tovább a Petneházy Lovas klubtól Észak- Északnyugati irányban, az egykori Julianna major térségében ismét a földfelszín alatt folytatódna tovább.

A „B-D” változat egy darabig a „B” nyomvonalat követi, majd a tájvédelmi körzet erdei alatt vezetett alagútban haladva éri el a Telki úti csomópontot.

A „C-B” változat szintén a „B”-vel azonos nyomvonalon halad majd a Paprikás pataknál a földfelszín alatt folytatódik, majd a Julianna major környékén létesítendő nagykovácsi csomópontnál érné el a felszínt, majd ezt követően Budakeszi és egyben a védett területek határát elérve alagútban vezet a Telki útig. Ennek a változatnak az érdekessége, hogy a Pesthidegkúti csomópont kb. 170 m-es mélységben épülne és az alagút hossza miatt (6850 m) két kürtőt is terveztek.

A gyorsforgalmi út megépítése egyrészt Budapest belső területeinek forgalmi terheit csökkenti, másrészt az agglomerációs települések eddiginél sokkal jobb kapcsolatát fogja biztosítani. Viszont a beruházás elmaradása esetén az érintett települések belterületén jelenleg is tapasztalható olykor kaotikus zsúfoltság tovább fog növekedni.

Megjegyzés: Jelen írásunk a gyorsforgalmi út Nagykovácsi és Remeteszőlős térségét érintő szakaszokra korlátozódik. 

Forrás: Buda környéki Iránytű,

            Dr. Antalóczy Péter írása

Szerk.:  Szathmáry Olga Ottilia az "Együtt

             Budakesziért Fórum" veztője