Budakeszi Bodzás-árok

Szerk.célja: ismeretterjesztés,

vitafórum

 

 

 

Budakeszi természeti kincseinek egyike a Bodzás-árok.

A Domb utca jobb oldala felől  közelíthető meg.

Átellenben, a Mária-szurdokkal.

 

Erről a csodálatos környezetről készített panorámafotókat

Gönye Csaba Ádám

 

 

.

 

 

Domborzat
 
A Budakeszi árok (vagy Bodzás árok) vízgyűjtő területe

 a Budakeszitől északra elterülő hegyek déli lejtői,

 nyugat felé egyrészt a Telki

- másrészt a Páty irányába húzódó völgyek,

 kelet felől a János hegytől dél felé húzódó

 hegyek nyugati lejtői.

 

A felszíni vizek ezekről a részben karsztos,

részben konglomerát illetve löszös területekről

a Farkashegyi repülőtér és a Csíki hegyek között

elterülő völgyben gyűlnek össze

 és innen vezetődnek át Budaörs irányába.

 

Budakeszi város

jelenlegi csapadékvíz elvezetési rendszerében

a csapadék egy része

a kommunális csatornahálózatba

került bevezetésre!

 

 

 

 Ez a rendszer a jelenleg működő szennyvíztisztító üzemet terheli,

 illetve a Budakeszi árok természetes vízutánpótlását szennyezi.

 

A természetes lefolyású árkokban elvezetődő vízmennyiség,

így nem képes fenntartani az árok folyamatos vízellátását.

Az árok egy szakaszán az eredeti patakmeder

 a feltöltődések miatt állandó változásban volt,

amíg a vízművek ki nem alakított egy mesterséges árkot.

Ezt követően a patakmeder mellett elterülő nedves,

 mocsaras rét is száradásnak indult.

 

 

A felszíni víz nélkül elpusztul egy különleges,

védett élőhely, de más problémák is felmerülnek.

 

Miért értékes a Bodzás-árok?

 

Ennek két oka is van.

 

-         Egyfelől vándormadarak vonulási állomása. Ilyen ökológiai helyzet mesterségesen nem állítható elő, ezért fokozott védelmet igényel.

-          

-         -A másik ok, hogy ebben a völgyben példátlan ökológiai sokféleség valósul meg: egy középhegységi élőhelyszerkezetbe ékelődik

-          egy alföldi, vizes élőhelyekre jellemző életközösség.

 

A tizennégy éven át a Bodzás-árok mellett folytatott tudományos kutatást

 az itt korábban tett faunisztikai megfigyelések indokolták.

 

 Ezek alapján a kutatók biztosra vették,

hogy a területen érdemes a vonuló állományok

 felmérésével foglalkozni.

 

Így került sor 1975 őszén az első Actio Hungarica tábor megnyitására.

 

 Az ezt követő évek alatt a három őszi hónapban átlagosan

 3274 madarat fogtak évente, összesen 45843 példányt.

A legnagyobb számban a barátka képviselte magát, 8682 egyeddel.

 (A teljes adatsor a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület gyűrűzőközpontjában érhető el.)

 

 Gyurgyalagok

 

 A megfigyelésekből levont következtetéseket

az említett adatok

 megerősítik, és vitathatatlan a tény,

hogy a Bodzás-árkot befogadó patakvölgy,

 vonuló madarak őszi pihenő és táplálkozóhelye.

 

 A terület szintén fontosnak bizonyult az itt élő madarak szempontjából is, amit a tavaszi szaporodási ciklusban tett megfigyelések mutatnak.

 

 A fészkelési időszakban végzett

megfigyelések értékes fajok

 (köztük a fokozottan védett gyurgyalag)

jelenlétét is kimutatták.

 

A gyurgyalag mellett, haris, tövisszúró gébics,

karvalyposzáta, nádi sármány, énekes nádiposzáta,

kerti geze, kis tarkaharkály,

sordély, mezei pacsirta, mezei poszáta is

fészkel a patak mentén.

 

Barátka fotója

Hiába keresnénk hasonló élőhelyet a Pilisben,

 a Visegrádi-hegységben vagy a Budai-hegység többi részén is,

 még az alföldi vadvizek sem ilyen gazdagok

 a különféle fajok tekintetében, mint ez a völgy.

 

 Ennek oka éppen a kétféle terület találkozása,

 valamint a felszíni víz jelenléte.

 

A természetvédelmi hatóság a kutatási adatok alapján elismerte

 a terület értékes élőhely mivoltát és ökológiai folyosó jellegét,

 ugyanakkor nem támogatta magasabb természetvédelmi oltalom alá helyezését –

a terület lepusztult állapotára tekintettel. (???...)

 

 A lepusztultság valóban szembeötlő.

 

A természeti érték azonban szintén nyilvánvaló:

ha nem kerül védelem alá,

és nem kerül sor az élőhely rehabilitációjára!

 

Akkor a terület tovább pusztul egészen addig,

 amíg végül el nem veszíti ökológiai értékét is.

 

A patak egy rövid szakasza helyi oltalom alatt áll.

 Ugyanakkor a városvezetés a védett terület mentén található külterületi, eddig mezőgazdasági művelés

vagy művelésből kivett besorolású telkeket szándékozik átminősíteni,

 belterületbe vonni és beépíthetővé tenni

– a védett terület közvetlen közelségétől függetlenül.

 

 

Mi ezzel a probléma?

 

A patak a 24 km²-es Budakeszi-medence

területről vezeti el az időszakosan felgyülemlő csapadékvizet.

Esős években vagy nagy zivatarok idején ez a vízmennyiség jelentékeny, és a völgytalpra épített épületeket kénytelenek lesznek az építkezők valamiképpen megóvni.

 Csak remélhetjük, hogy nem olyan

védművekkel teszik majd,

mint például az Opel Interat hátsó kerítése.

 

A víz korábban ki-kiöntött a patakmederből,

 ezért a városon kívül eső szakaszt 2005-ben

„szabályozta” az önkormányzat.

 

Egy árokásó géppel kimélyítették a medret,

 a kivett talajt és szemetet az árok szélére halmozták föl.

 

Az így okozott kár felbecsülhetetlen.

 

Nem tudjuk, hogy ez a beavatkozás

 mennyire változtatta meg a korábbi természeti állapotokat,

 hogy hány védett, a nedves talajhoz kötődő

 növény tűnt el,

de a munkálatok eredménye az lett,

 hogy a völgytalp jelentősen kiszáradt,

és a patakmedret tovább rombolja

a sebesen lefolyó víz.

 

Sajnos nem ez az első kártétel a Bodzás-árok történetében.

 

 

 Mamutfenyőktől rálátás a Budai-hegyekre

mögötte a Nádas-tó

 

Mivel a vízgyűjtő területbe beletartozik a

Nádas-tó

 

 

 

 

és a patak mellékágai is,

valamint a nagy területen szilárd burkolatú város,

 minden a 24 km² területen tett intézkedés kihat a Bodzás-árokra is.

 

Az árok jelenleg kellemetlen szagú,

 kanális jellegű vízfolyás,

de az élőhely táplálása tekintetében még

ez a szennyezett víz is fontos.

 

A felszíni víz, illetve az általa táplált növényzet kulcsfontosságú az ökoszisztéma szempontjából.

Amennyiben a jelenlegi szennyvíztisztító üzemet fölszámolják,

de nem gondoskodnak a vízutánpótlásról a patak számára,

 azzal három hibát is elkövetnek egyszerre.

 

-         Először: ha a felszíni víz eltűnik, azzal maradéktalanul elpusztítják ezt az ökológiailag fontos területet.

 

-         Másodszor: az új szennyvíztisztító üzem hatékony működéséhez elengedhetetlen lesz a csatornarendszerbe jelenleg bejutó városi csapadékvizet elkülöníteni, hogy ne jusson be az új üzem tisztító rendszereibe –

de ezt csak csapadékvíz

felszíni elvezetésével lehet megoldani.

 

-          Harmadszor ez az árvíz elleni védekezés

egyetlen módja is:

a Bodzás árok területének beépítése

lehetetlen,

a völgytalpon építkezni ugyanolyan meggondolatlanság,

mint bármilyen vízfolyás árterében.

 

-          

 

-         Ne felejtsük el, hogy az utóbbi tíz év extrém szárazságot hozott,

de ez nem volt mindig így,

és nem is marad így –

elegendő egyetlen csapadékos év,

hogy a patak visszafoglalja a területét.”

 

2013. 12. 18 - szerző: Koós Kolos  

 

„Tulajdonviszonyok
 
Az árok környéke magánkézben lévő, mezőgazdasági besorolású terület. A kisebb parcellákat kárpótoltaknak osztották szét, jelenleg száznál több tulajdonos birtokolja a területet.

jogi helyzet → § 2012 § ←

- fenyegetettsége

Urbánus hulladék
 
A területet a környék lakosai az évek során mindenfajta hulladék lerakására használták, a háztartási szeméttől kezdve az építési törmelékig. A szennyezés jelenleg a patak hordaléklerakó hatása miatt, egyes helyeken 70-120 cm mélyen is megtalálható a talajban, de a felszín közelében és a felszínen is. Ez jellemzően majdnem a patak teljes hosszát érintő probléma.

 
Szennyvíz
 
A szennyvíz által szállított üledék illetve a különféle szennyező anyagok, a természetes tisztulási folyamatok számára kedvezőtlen körülmények között, a mesterségesen kialakított árokban közvetlenül átvezetésre kerülnek Budaörs területére.

 

A természetes csapadékvíz hiánya,

valamint a patak életéhez szükséges természetes körülmények megváltoztatása a vízfolyás élővíz jellegét egészében megszüntették.

 
Mezőgazdaság és állattartás
 
A terület közelében szőlőtermesztés illetve gyümölcsösök, helyenként egyéb mezőgazdasági termények szántóföldi termesztése folyt, illetve jelenleg is - bár kisebb mértékben - folyik.

 

A környéken állattartás is zajlik illetve egy lovarda is működik. Az állattartás, a szabadon hagyott állatok legelése sok kárt okoz a patakpartot övező bodzabokrokban és lágyszárúakban

és állandó zavarást is jelent.

 

A nedves rét egy részét is művelik, mivel az egész völgykatlan mezőgazdasági besorolású terület.

 
Vízügyi tevékenység
 
A patakmeder vízügyi szabályozása és bolygatása nem csupán az élő víz és a nedves rét pusztulását idézi elő, hanem a munkagépek használata során a bodzabokrok és a növényzet is kipusztításra kerül. Az árokból kiemelt föld fölhalmozása a patakparton, a talaj bolygatásával szintén az eredeti növényzet kipusztulását vonja maga után.

 
Tulajdonosi és önkormányzati érdekek
 
A tulajdonosok kárpótlásként jutottak földterületeikhez. Az ő jogos érdekük természetesen a telkek minél jobb áron történő eladása vagy hasznosítása.
Az önkormányzat számára a terület hasznosítása jelenleg nem lehetséges lévén, hogy árvízvédelmi területként nem bolygatható. Ezért az önkormányzat kimondott és kimondatlan érdeke, hogy a völgy vizes élőhely illetve felszíni vízelvezető szerepe megszűntével átminősíthetővé váljon és értékesíthető legyen. Ennek nem mond ellent az a tény sem, hogy az árok felső 600 m-es szakasza helyi védettséget élvez. A helyi védettségre okot adó szempontok felszámolása indirekt módon folyamatosan zajlik. Ékes bizonyítéka ennek, hogy semmilyen konkrét védelmi intézkedést nem kezdeményez és nem is támogat az önkormányzat, valamint a helyi-védettségi határozat mellé nem készítették el a törvényben előírt kezelési tervet sem. Éppígy nem készült terv a védett területtel kapcsolatos vízutánpótlási, rehabilitációs feladatokról, noha a védett szakasz a jelenlegi, éppen felszámolás alatt álló szennyvíztisztító üzem közvetlen szomszédságában van melynek megszűnése közvetlen hatással lesz a patakra - amiként az újonnan létesítendő víztisztító üzemmel kapcsolatos tervek sem tartalmazzák a védett területre vonatkozó intézkedéseket.
 
problémák a víztisztító üzemmel

- védelmére okot adó szempontok

Ökológiai szempontok
 
A völgy, egész hosszában, tudományosan igazoltan ökológiai zöldfolyosóként működik. Vonuló madarak számára jelent pihenő és táplálkozó helyet és ebből eredően kiemelten fontos élőhely. A patak egy szakasza nedves, mocsaras réten folyik keresztül, amely, mint vizes élőhely, ex lege védett területnek minősül. A természetvédelem szempontjából legfontosabb a terület zöld folyosó jellege mellett, vizes élőhely mivolta. Ez az állapot a környéken megtalálható élő vizek (pl. Nádas tó) kiszáradásának természetes folyamatával párhuzamosan itt is kimutathatóan változásnak indult. A nagyobb térségben is megfigyelhető, éghajlati jellegű fokozódó szárazság mellett, a Budakeszi árok vízutánpótlásának megszűnését a mesterséges beavatkozás is gyorsította.

 
A helyi és az ex lege védettség fenyegetettsége
 
A felszíni vizek csatornahálózatba bevezetése, az utóbbi évek száraz időjárása illetve a patakmeder mesterséges alakítása mind a természetes és eredeti vizes élőhely jelleg eltűnéséhez vezetett. A közvetlen beavatkozásra a terület megőrzése érdekében éppen az szolgáltat okot, hogy a terület közvetlen és közvetett fenyegetésnek egyaránt folyamatosan ki van téve. Ide sorolható a mezőgazdasági tevékenység illetve az állattartás, nem kisebb mértékben a jelentős hulladéklerakás által okozott és a szennyvízelvezetésből fakadó szennyezés és a korábban felsorolt szárasztási folyamatok mellett az önkormányzat illetve a tulajdonosok érdeke, ami a terület gazdasági hasznosítása volna. A természeti értékek ilyen arányú és ütemű pusztulása mellett a beépítésnek nem marad más akadálya, mint a terület bolygathatatlanságát megállapító, vízügyi hatóságok által kiadott árvízvédelmi-területi minősítés, amely mellett (akár védett akár nem illetve akármilyen rendezési tervet készítene is az önkormányzat) a terület továbbra sem lesz beépíthető.
 

A természetvédelem és a hasznosítás érdekeinek összehangolása

A "wetland center" logikai elve
 
Megőrizve a területre vonatkozó bolygathatatlanság szabályát, ugyanakkor a tulajdonosok és az önkormányzat érdekeit figyelembe véve megvalósítható a természetvédelmi szempont és érvényesíthető az ex lege védettség is. Erre a "wetland center" rendszere szolgáltat megoldást, amely egy ökoturisztikai vállalkozás létrehozásával és működtetésével teremti elő a terület ökológiai szerepének fenntartásához szükséges intézkedések és a saját költségeit.

>> részletes tervek és tervvázlatok

Budakeszi földek

Budakeszi földterületei, mezőgazdasági területei, eladó ingatlanjai között ez a völgy a legkevésbé jól értékesíthető. A környék hasonló mezőgazdasági telkei ugyanis nem az árvízvédelmi területre esnek. Budakeszi üzleti vállalkozás ha ezen a területen létesül, akkor valamilyen módon azt az elvet kell megvalósítania, amelyet itt felvázoltunk, azaz a telkek hasznosítása kapcsán be kell tartania a beépíthetetlenség szabályát és nem sértheti meg az ex lege védett terület oltalmi státuszát sem.
 
Erre leginkább akkor van esély, ha valaki mezőgazdasági használatra vásárolja meg a földeket. Ezzel kapcsolatban azonban utalok a jelenlegi tulajdonosok eddigi tapasztalataira, melyek itt olvashatóak:

Kárpótoltak Egyesülete, Budakeszi

Vállalkozás, földvásárlás, zöldmezős beruházás, ingatlanfejlesztés Budakeszi térségében, illetve olyan befektető, aki földet, ingatlant, mezőgazdasági területet vásárolna, nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy ez a terület lényegesen más elbírálás alá esik a többi Budakeszi telekhez viszonyítva.

Csak remélni tudjuk egyelőre, hogy az önkormányzat nem "feledkezik meg" a területfejlesztési, városépítési, modernizációs tervei közepette arról, hogy mekkora kinccsel rendelkezik és talán természetvédelmi szemlélet is érvényre jut majd a település hosszú távú fejlesztése kapcsán zajló egyeztetések során.

 

 

Gábor Emese írása

 

 

„A természetes patakmeder visszaállítására 

MOST nyílik az

 első és legjobb alkalom.

 Az új, budakeszi  szennyvíztisztító megépülésével, 

a régi bezárásával nem terheli többé tisztított

 szennyvíz a patakot,  mely a városka vizeit és az időszakos esőket

 gyűjtve természetes, 

tiszta vizű, élő patakvízzé válik!  A patakmeder pedig megelégelve 

az erőszakos kiegyenesítést,

 természetének megfelelően több  helyen komolyan megbontja a falakat,

 (a parti fecskék és egyéb parti madarak 

nagy örömére...)  melyet nem is fog abbahagyni, 

amíg újra kanyargóssá nem válik. 

Majd hordalékból szigeteket épít, ahol megtelepszik a zöldellő természet.” 

(Gábor Emese)

http://amikisvarosunk.hu/cikk/ez-szenzacio-visszahoditja-teruleteit-vedett-budakeszi-bodzas-arokban-folyo-hosszureti-patak

Forrás: Koós Kolos  ; http://www.wetland.hu

Gábor Emese,

http://amikisvarosunk.hu…

Fotók: Gönye Csaba Ádám

VIDEOK: „You-Tube” , beillesztésnél megjelölve a forrás;

Szerkesztés: a NETWORK Világháló, Budakeszi Klub, Együtt Budakesziért Fórum , Magyarságunk a lélek él, Versek – Idézetek Irodalmi Klub  Közösségi Oldalak vezetője: Szathmáry Olga Ottilia