DEMENCIA 

Alzheimer-kór

 

Demencia tünetei és kezelése

Mi a demencia?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Alzheimer-kór

A kórkép klinikai és patológiai jellemzőit elsőként 1906-ban

Alois Alzheimer ismertette.

A leírójáról elnevezett betegség a demenciák, azaz elbutulással járó tünetegyüttesek leggyakoribb

(50-70 százalék) oka.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Agyi hullámok

Az Alzheimer-kór

a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásaival,

idegsejt-pusztulással

járó betegsége.

 

Általában 40 éves kor felett jelentkezik, pszichés és viselkedési tünetekkel járó, fokozatosan súlyosbodó mentális hanyatlás

az agykéreg idegsejtjeinek lassú, folyamatos előrehaladó pusztulása.

Az egyes részei külön feladatot látnak el, de közös együttes munkájuk szükséges a szerv helyes működéséhez.

A betegséget és a betegeket

sok téves információ,

előítélet és félelem veszi körül, ezért készített rövid oktatófilmet David Shenk.

A videó angol nyelven elérhető a YouTube-on, és nemrégiben az IflScience blog is ajánlotta oldalán.

Mi most összefoglaljuk magyarul a főbb tudnivalókat.

 

A betegség fokozatosan alakul ki,

ahogy az agyban

két abnormális fehérje elkezd fölhalmozódni

úgynevezett plakkokat és gubancokat alkotva.

Ezek a plakkok és gubancok egyre szaporodnak, és végső soron

megsemmisítik az agysejteket.

 

A folyamat a hippokampuszban kezdődik

- ez az agynak az a része, amelyben az emléknyomok először tárolódnak.

Évek alatt a plakkok és a gubancok lassan tönkreteszik a hippokampuszt,

így a beteg számára egyre nehezebbé válik,

hogy új információkat jegyezzen meg.

Az elmúlt hét vagy akár az elmúlt pár óra eseményeinek a felidézése is gondot okozhat.

 

  A rövidtávú  emlékezet nem működik.

Ezután a plakkok és a gubancok az agy más területeire is elterjednek,

és ahol megjelennek, károsítják az agysejteket,

rontva az adott területhez köthető funkciókat.

A plakkok és a gubancok terjedése szerint különíthetőek el az

Alzheimer-kór különböző stádiumai.

A hippokampusz után általában a nyelvért felelős terület következik.

Ha a plakkok és a gubancok elérik

ezt a területet,

a beteg számára mind nehezebbé válik megtalálni a megfelelő szavakat.

Innen a betegség általában a frontális lebeny felé halad, ahol a logikus gondolkodásért felelős területek találhatók. Szép lassan a beteg elveszti a problémamegoldási és a tervezési képességét.

A korai stádiumban

(első 3-5 év) az agysejtek pusztulása csak egy bizonyos agyi területre korlátozódik,

ezek a  rövid távú memóriáért felelős területek.

Viszont a nyelvi és szociális készségek, ítélőképesség még nem romlanak.

 

Ha sikerült ebben a stádiumban felismerni a betegséget, akkor a beteget gondozó személyzet feladata ezeknek a képességeknek a  kihasználása.

Amennyire csak lehet, nem szabad korlátozni a betegeket feladataik ellátásában,

meg kell találni azt a módszert, hogy miként emlékezzen a beteg az időpontokra, telefonszámokra.

 

Gyógyszeres dobozokat és naptárokat kell használni.

Érdemes másolatot készíteni a kulcsokról, mindegyiknek legyen egyértelmű helye, valamint felcímkézni a konyhai fiókokat, ruhásszekrényeket.

Fel kell mérni, mennyire alkalmas a beteg autó vezetésére. A beteg készítsen listát a teendőkről, tervezzen mindent lépésről lépésre, tartsa életben a szokásait.

A gondozója segítse egyértelműen abban, hogy mit is kell tennie, de úgy, hogy kéréseit, javaslatait pozitív és kedves módon fogalmazza meg,

mert a szellemileg hanyatló beteget félelemmel tölti el képességei elvesztése.

A korai-és közepes stádiumban vannak hatékony gyógyszerek,

melyek átlagosan 2 évre tolják ki a súlyos stádium bekövetkezését.

 

A betegség lefolyása lassítható művészeti tevékenységgel

(festés, zene, tánc), barkácsolással, keresztrejtvény-fejtéssel.

Már a korai stádiumban fel kell készülni arra is, hogy a beteg egy-egy megnyilvánulása érzelmileg bántóan érinti a gondozót,

akinek türelemmel kell maradnia a beteg ilyen megnyilvánulásai iránt.

Ugyancsak ilyenkor kell átgondolni azt, hogy ki fog még besegíteni a gondozásba a betegség előrehaladásával,

valamint átvenni a gyámságot.

A középsúlyos stádiumban

(4-10 év)

az agysejtek pusztulása

az egész agyra kiterjed.

 

A memória-zavaron kívül a beteg nem képes elrendezni a tárgyakat a térben, célszerűen használni őket, tájékozódni új helyen, megtervezni a teendőit,

felöltözni,

és beosztani az idejét,

gépkocsit vezetni.

Gyakran elkóborol, időnként zavart, nyugtalan,

és gyakran fordul elő, hogy a gondozónak kell átvenni az irányítást a beteg élete felett.

A súlyos stádiumban

a beszédkészségek is romlanak,

a  beteg elveszti ítélőképességét

és szociális képességeit,

teljes ápolásra szorul.

A betegség élettartama átlagosan 7 év.

 

 

A demencia előfordulása

A demencia okai

A betegség hátterében sok esetben szélütés, trauma, agyvelőgyulladás (tehát az agyi működéseket károsító történés), vagy hosszantartó krónikus betegség (magasvérnyomás betegség, cukorbaj, elhízás, emelkedett vérzsírszint) áll, melynek szövődményei mentális hanyatláshoz vezetnek.

Egyéb mérgező hatások, alkohol vagy gyógyszerekkel való visszaélés, de a dohányzás is demenciához vezethet.

Az okok pontos meghatározása

feltétlenül szükséges, hiszen a betegség kimenetele függhet attól,

hogy a kiváltó ok megszüntethető-e.

 

Így például a gyógyszer vagy alkohol elhagyása jelentősen javíthat a mentális állapoton, a kialakult demencia tehát még visszafordítható.

Az idős korban bekövetkező jóindulatú feledékenység kialakulásában az ösztrogén hormonok hiánya is szerepet játszhat, ezért a változókori hormonpótló kezelés jó hatású lehet a tünetek csökkentésében.

Előfordulhat,

hogy a memóriazavar hátterében nem demencia, hanem depresszió áll.

 

Ha a családban előfordult ilyen betegség, és az emlékezetzavarban szenvedőnél hullámzó teljesítmény, érdeklődéskor elutasító magatartás

("nem tudom" válaszok),

 

kudarcélményre közömbösség,

esetleges öngyilkossági gondolatok érzékelhetőek, akkor mindenképpen gondolni kell rá,

mert a depresszió kezelésével a tünetek megszüntethetőek.

A hypothyreosis

(a pajzsmirigy alulműködése)

is vezethet demenciához,

de idős korban gondolnunk kell a látás és a hallás meggyengülése miatt kialakuló beszűkülésre is.

Demenciával, járási ügyetlenséggel

 

és vizelettartási zavarral jár a normál nyomású vízfejűség (hydrocephalus),

mely agyhártyai vérzést követően,

esetleg fejsérülés után jön létre,

és sönt-műtéttel gyógyítható.

A betegség kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők közül nem befolyásolható, de a legnagyobb jelentőségű az életkor.

Úgyszintén jelentős, ha a családban kettő vagy több demens beteg van,

ami genetikai hajlamra utal.

A demencia diagnózisa

 

 

Forrás:http:http://www.felejtek.hu;

dr. Kerekes Éva

//www.hazipatika.com;

Szerző: Dr. Eőry Ajándok   

 Lektor: Dr. Gabulya Zoltán

Szerkesztette - NETVORK Magyarságunk, a lélek él vezetője: Szathmáry Olga Ottilia