Dokumentum kiállítás az EFMK 30. évfordulóján

Az Erkel Ferenc Művelődési Központ 30. évfordulója alkalmából dokumentum kiállítást rendez.

Az intézmény előtörténetének megismeréséhez a Veér Ilonka néni által 1965-1985-ig, 20 éven át vezetett eseménynaplók, a Budakeszi Krónikák, tizenhat kötete volt a szervezők segítségére.

Veér Ilonka néni a község vezetőségének felkérésére az általános iskola igazgatójaként kezdte írni az eseménynaplókat, majd nyugdíjasként folytatta, valószínűleg 76 éves korában bekövetkezett haláláig a Krónikát.

Napi eseménynaplót vezetett a község életéről, az iskolákról, az ünnepségekről, a község fejlődéséről, az építkezésekről, átadásokról, éves statisztikát vezetett a népesség születéséről-halálozásáról.

Gyűjtötte a megjelent újságcikkeket nemcsak a községgel kapcsolatosakat,

hanem figyelemmel kísérte a budakeszi „híres” emberek, a volt tanítványai, és a Budakesziről elszármazottak további munkáját, életét is.

Rendszeresen írt, és másolt be cikkeket, meghívókat, plakátokat művészekről, sportolókról, pl. Mezei Mária színésznőről, Baróti István orgonaművészről, Sarlós György kajak-kenus olimpiai bajnokról.

Amikor 1973-ban az első Művelődési Ház nagy része kiégett szomorúan számolt be a történtekről – „Sokan azt sem értékelték. ami eddig volt, most egyszerre tudatára ébredtek, milyen kár ért bennünket" - írta a Krónikában elkeseredve Ilonka néni.

Évekig bíztatta a mostoha körülmények között is működő közösségeket, munkatársakat, és számolt be eredményeikről – „Ritkán tapasztalható aktivitással indult úja az élet a házban. A megmaradt klubhelyiségeket, a színpadot társadalmi munkával helyreállították, kifestették és az életveszélyessé vált nagyteremtől leválasztották.”

Kitartóan sürgette az új művelődési ház megépítését – „Rádiónkban a napokban is eddig nem halott kis falvakat soroltak fel, ahol a legkorszerűbb művelődési házak állnának a lakosság rendelkezésére, és nincsenek kellőképpen hasznosítva. Érthető talán, ha mi, ahol az igény elemi erővel tőr fel, és ahol kiváló, lelkes szakemberek állnak rendelkezésünkre, a türelmetlenség szavával vetjük el a kérdést:

mikor lesz ITTHON a MŰVELŐDÉSNEK OTTHONA?”

Amikor 1981. április 30-án pedig átadták az új Művelődési Házat lelkesen számolt be az eseményről – „Szinte az utolsó percekig folytak a külső tereprendezési és belső munkálatok, de végre! Nem elképzelés. Valóság. Itt van előttünk Budakeszi legimpozánsabb épülete. A sok gond, áldozatvállalás árán megépült művelődési ház.”

Felbecsülhetetlen értékű az a munka melyet, Ilonka néni végzett, és dicséretre méltó, hogy örökösei a kéziratokat a Budakeszi Nagy Gáspár Könyvtárnak adományozták, melyet a könyvtár munkatársai gondosan bekötettek, őriznek és gondoznak. (Köszönjük, hogy a kiállításhoz rendelkezésünkre bocsájtották a köteteket).

A későbbi eseményekről, az 1990 decemberében először megjelenő önkormányzat havilapjának, a Budakeszi Hírmondó mindenkori főszerkesztőinek és cikkíróinak írásaiból, az 1994-től, „Keszi Láss!” című, független, a Budántúl Bt., gondozásában, Szabó Tibor főszerkesztésével megjelenő havilap, és az 1994. novemberében indult Koós-Hutás Katalin által szerkesztett, Budakörnyéki Iránytű lapszámaiból sikerült naprakész információkat találnunk.

Segítségünkre volt még a Budakeszi Önkormányzat által 2001-ben a Magyar Millennium ünnepi évében megjelentetett, Körösiné Merkl Hilda által szerkesztett „Budakeszi évszázadai a harmadik évezred kezdetéig” című könyv. A Nagy Mihályné Starcz Terike által összegyűjtött és gondozott, a Budakeszi Helytörténet Gyűjtemény és Tájházban található dokumentumok.

Nem utolsó sorban pedig az Erkel Ferenc Művelődési Központ mindenkori munkatársai által szintén gondosan készített és megőrzött beszámolóink, pályázataink, saját kiadványaink, fotóink, műsorfüzeteink, plakátjaink.

A dokumentumok szerint: a község első kultúrterme a Zárdaiskola kertjében épült. A termet, melynek építési költsége 6500 Pengő volt, az egyház az Erdő u. 21. számú ház eladásából fedezte. Az ingatlant Tichler Károly özvegye ajándékozta végrendeletében a Katolikus Egyházközségnek. Az épületet Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelte fel 1941-ben. Az 1945-ben bevonuló oroszok istállónak használták. A kultúrterem az 1950-es évekig úttörőházként működött. Kultúrcsoportok, körök szerte a faluban működtek, önálló helyiségekkel azonban nem rendelkeztek.

1948 elején fogalmazódott meg az igény, hogy Budakeszin kultúrház épüljön. A Fő utca és a Kossuth Lajos utca sarkán álló főjegyzői lakás mutatkozott alkalmasnak, melynek bővítésével, a lakosság társadalmi munkájával és 120e Ft-os költséggel jött létre Budakeszi első kultúrháza, melynek helyén ma a Művelődési Központ áll.

Még karácsonykor is folyt a munka. Az épületet 1948 szilveszterén avatták fel bál keretében. Az akkori Budai járás legnagyobb kultúrházát vehették birtokukba a budakeszi lakosok, melyben a könyvtár is helyet kapott. A Kultúrház elsősorban táncrendezvények, színdarabok és különböző előadások színhelye lett.

1973. február 21-én éjjel azonban a Kultúrház nagy része leégett. Az épületben tartották a kötelező tüdőszűrést. Az ott tárolt filmanyag fogott lángot és a tűz szétterjedt az egész házban.

Előző este nyílt meg Pék Lajos 103 képet bemutató fotókiállítása, mely teljes egészében a tűz martaléka lett. Az Állami Biztosító nevetséges összegű kártérítést fizetett, mellyel gondolni sem lehetett az újjáépítésre. Mindössze két terem maradt épségben.

1975-ben a művelődési ház és a könyvtár továbbra is szükség körülmények között üzemelt. A községi mozi ebben az évben is zárva volt. A tűzkáros kultúrotthon rendeltetésszerű használatát nem engedélyezték tovább.

A régi Kultúrház bontása 1977. november 1-jén fejeződött be és 1978. elkezdődött az építkezés.

Az új épület, az Erkel Ferenc Művelődési Központ 1981-ben községi és megyei támogatással készült el a régi épület helyén, Mayer Antal helybéli építészmérnök tervei alapján. A kivitelezést a Mezépszer végezte.

A 30 év alatt kialakult, napjainkban is megrendezett hagyományos, rendszeres városi ünnepségek nagyrendezvények időrendi felsorolásban:

• Magyar Kultúra Napja, Farsangi Bálok, Kommunizmus áldozatainak emléknapja, 1848-49 Szabadság harc és forradalom városi ünnepsége, „ Zúg március” Dramatikus játszóház óvodások és iskolások részére, Nőnap, Kitelepítés emléknapja, Föld Napja, Fák madarak világnapja, Majális, Budakeszi Kulturális Hetek, Gyermeknap, Erkel Ferenc Zenei Napok, Budakeszi Búcsú és nemzetiségi kórustalálkozó, Alkotmányunk ünnepe – Augusztus 20-ai városi ünnepség Budakeszi Város Önkormányzatának Ünnepi Díszülése, Családi Napok „ Fakanál Fesztivál”, Kistérségi Fesztivál, Október 6. – az Aradi Vértanuk Napja, Október 23. – nemzeti ünnepünk, Idősek Világnapja, Szent Márton Nap - lampionos felvonulás, November 1. – Mindenszentek Napja, Betlehemi kiállítás, Városi Mikulás Ünnepség, Város Nyugdíjasainak karácsonya, Karácsonyi ünnepségek, Városkarácsony, Szilveszter éji harangszó Budakeszin a Himnusz-szobornál

A kiállításon kiemelten az Erkel Napokról, az Mezei Mária Emléknapról, a Családi Napok Fesztiválról készítettünk összeállítást.

Budakeszi Szépítő Egyesület 1985. november 16-án, Erkel születésének 175. évfordulóján emléktáblát helyezett el Erkel Ferenc tiszteletére, annak a háznak falára, ahol a nagy magyar zeneszerző nyarait töltötte. Budakeszi ettől az időtől feladatának tekintette Erkel Ferenc zenei örökségének népszerűsítését.

1988 óta a városi ünnepségek sorában kiemelt – az idén XXIII. alkalommal megrendezésre kerülő – ma már országosan is elismert Budakeszi Erkel Napok.

Budakeszi egy másik neves egyéniség előtt is programhagyományokkal tiszteleg. 1988. szeptember 23-án, pénteken a község utcát nevezett el Mezei Máriáról, aki évtizedeken át élt Budakeszin a Petőfi utca 18 sz. alatt. Házának falán a Tanács emléktáblát helyezett el a nagy színésznő halálának évfordulóján, melyet évente megkoszorúznak a község intézményei, egyesületei és lakói. A művésznő otthonát végrendeletében a községnek ajándékozta. A valódi "értékálló" emlékezést azonban a Mezei Mária Művészeti Napok programsorozat alapítása biztosítja.

Az ENSZ és a Vatikán 1994-et a Családi Évvé nyilvánította.

Az első Családi Napok rendezvénysorozatra 1994. augusztus 19-20-21-én került sor.

Az ünnepségsorozat a 100 éves Budakeszi Szépítő Egyesület kezdeményezésére, a lakosság, az önkormányzat, vállalkozók, egyesületek, a németországi volt budakeszi lakosok, és a westenholzi testvéregyesület támogatásával, három éves áldozatos munkával helyreállított felújított és újjáépített Budakeszi Kálvária Pestiskeresztjének és 14 stációjának felszentelésével kezdődött. Majd, az azóta Budakeszi testvérvárosaivá vált települések: Westenholz, Csíktapolca, Beregdéda, St. Margarethen és Neckarsulm küldöttségeinek fogadásával, a megállapodások rögzítésével folytatódott.

1999-ben a Pest-megyei Népművelő Egyesület elnöksége (a posztamensen látható) Fekete Dió díjat adományozta az Erkel Ferenc Művelődési Központnak.

2000-ben Budakeszi városi rangra emelkedett,

a VÁROS ÜNNEPELT.

2010-ben ünnepeltük Erkel Ferenc születésének 200. évfordulóját, és a Budakeszi várossá válásának 10 éves évfordulóját.

A posztamensen az évforduló alkalmából A Pest Megyei Önkormányzat, Budakeszi önkormányzata és a Budaörsi Kistérségi Iroda támogatásával létrehozott Erkel-emlékplakett és Emléklap látható, melyet mindazok kapták, akik a város és az Erkel-hagyományok kapcsolatának ápolásában az elmúlt két évtizedben kiemelkedő tevékenységet folytattak.

Az Erkel Emlékplakett Józsa Lajos a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett szobrászművész alkotása. Józsa Lajos készítette a budakeszi Polgármesteri Hivatalon látható városi címert, a budakeszi Díszpolgára Emlékérmet, a Családi Napok Fesztivál bográcsos ételfőző versenyének Vándordíját és a Gasztronomiáért Emlékérmet is.

Végül említést teszünk Kistérségi kapcsolatrendszerünkről is, hiszen 2010 novemberétől Budakeszi lett a Kistérségi Társulás Központja, elnöke pedig dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia, Budakeszi polgármester asszonya lett.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az idei évben ünnepeljük Erkel Ferenc kortársa, ikercsillaga Liszt Ferenc születésnek 200. évfordulóját, a tavalyi nagysikerű zenei vetélkedőt ismét meghirdettük a Pest megyei általános iskolák számára "Liszt Ferenc és kortársa Erkel Ferenc" címmel.

Felhívásunkra 48 csapat jelentkezett. Országossá bővítjük az általános és középiskolások diákok számára hirdetett képzőművészeti pályázatot "Liszt Ferenc, magyar-európai kulturális értékünk" címmel. Budapesti és pest megyei hatókörű oktatási-nevelési konferenciát szervezünk „Liszt Ferenc öröksége a mai zenei oktatásban” címmel.

Folytatjuk a hagyományos programjainkat is, az Erkel Napot, a Családi Nap Fakanál Fesztivált, a VI. Kistérségi Fesztivált, az ünnepségeket és nem utolsó sorban a most indult 30 éves jubileumi programsorozatot, melyet az említett novemberi ünnepi találkozóval zárunk, melyre:

MINDENKIT SZERETETTEL HÍVUNK ÉS VÁRUNK!

a 30 éves Erkel Ferenc Művelődési Központ munkatársai

Forrás: Budakeszi Hírmondó

Szerk.: Szathmáry Olga