Freund Tamás professzor

a világhírű magyar agykutató

  vallomása Istenről

A tudomány jeles képviselői legtöbbször megállnak az "anyagi" szint vizsgálatánál, és a racionális megközelítés korlátainál. Csupán az elmével felfogható területen "kirándulnak", az azon túli vidéket pedig meghagyják másoknak. Nem így a világhírű magyar agykutató, Freund Tamás professzor.

Az "Istenadta" című kiváló könyvben, különböző emberekkel beszélgetnek a szerzők tehetségről, felelősségről, Istenről és az ezekkel kapcsolatos élményekről, gondolatokról és tapasztalatokról.

Freund Tamás professzor urat is megkérdezték ez ügyben. Megdöbbentő amikor a materiális világ kutatói, a racionalitás emberei mégiscsak eljutnak az anyagon túli, sokkal "finomabb szintű" dimenziók világába is, és a sejtek, idegpályák és egyéb biológiai dolgok mellett, Istenről kezdenek el beszélni. Itt olvashatsz a vele készült beszélgetésből néhány gondolatot:

Interjú részlet

"...a gyermeki hitet könnyű elveszíteni, ha nem nyer megerősítést a felnőtté vált ember agyában. Az idegtudós az anyag evolúciójának a csúcsát, az agyat vizsgálja. Azt a szervünket, amelyen keresztül a lelkünk megnyilvánul az anyagi világ számára. És olyan funkciók produkálásra is képes, amire semmi más biológiai, fizikai-kémiai anyag nem. Ha a neurobiológus megismeri az idegsejthálózatokat, nehezen tudja elképzelni, hogyan lesznek ebből új gondolatok, hogyan tehet föl az idegsejtek hálózata olyan kérdéseket, mint hogy mi az élet értelme. Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást - nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének - amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára. Inkább azt tudom elképzelni, hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ és ami fontosabb, a többi lélek számára.

- A lélek tehát külső beavatkozásra került belénk az evolúció folyamán?

- Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens tulajdonsága. Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejthálózatra. Már csak azért sem, mert ha kiveszünk egy szövetmintát az emberi agyból, és összehasonlítjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával, akkor közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt molekulák is egyformák. A fő különbség, hogy ezekből a kis agykérgi oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska agyában. ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát.

Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek.

- Vagyis minden további nélkül össze tudja egyeztetni istenhitét a tudománnyal.

- Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába. Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet. Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki.

Én inkább abban hiszek,

hogy volt egy teremtő lélek,

akinek valamiért eszébe jutott,

hogy anyagi világra volna szükség.

Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige.

A teremtő szándék.

A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. a kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei.

Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő. Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista.

Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét.

A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni.

Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?"

Freund Tamás újabb elismerése

Nagy megtiszteltetésnek nevezte Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) igazgatója tagságát egy olyan, kormányoktól független testületben, amely szakterületeken átívelő feladatokat lát majd el.

"Nem a tagállamokat képviseljük, hanem egyéni alapon kaptunk meghívást.

Éppen ezért a tagok a saját, szűk diszciplínájukon kívül a társadalmat érzékenyen érintő, általános érvényű kérdésekkel is foglalkoznak" - magyarázta az akadémikus az MTI-nek.

A meghívás előzményeit vázolva felidézte, hogy január végén Pálinkás Józsefnek, az Akadémia elnökének meghívására Budapest vendége volt Anne Glover, Barroso tudományos főtanácsadója, a most alakult bizottság elnöke. Látogatásakor a skót biokémikus egyebek mellett megismerkedett a KOKI-ban folyó, nemzetközi szinten is kimagasló kutatásokkal.

"Elmondtam, miért szükséges, hogy egy ilyen kis ország is teljes intézetet szenteljen az agykutatásnak.

Az agy betegségei jelentik ugyanis a legnagyobb egészséggazdasági terhet egy társadalomnak.

Az Európai Agytanács (European Brain Council) 2010-es adatai szerint az unióban évente 800 milliárd eurót fordítanak a neurológiai és pszichiátriai betegségek kezelésére.

Összehasonlításképp a négy másik legköltségesebb betegségtípus - a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri kórképek, a krónikus tüdőbetegségek és a diabétesz - együttvéve 500 milliárd euróba kerül. Az agy betegségeire tehát ötven százalékkal többet költünk, mint a többi betegségre együttvéve. E betegségcsoport óriási terhet jelent mind a költségvetés, mind a társadalom, mind az érintett családok számára" - emelte ki Freund Tamás.

Mint kifejtette, az agykutatás prioritásként való kezelésének szükségességét már felismerte az EU. Az Európai Bizottság január végén jelentette be, hogy a jövőbeni és feltörekvő technológiák fejlesztésére irányuló programja (FET/Future and Emerging Technologies) keretében 1,2 milliárd eurót szánnak a következő tíz évben az Emberi Agy Projektre (Human Brain Projekt). A kutatásokban résztvevő 80 európai intézet sorába került a KOKI is.
    "Obama elnök néhány nappal később jelentette be, hogy az Egyesült Államokban is prioritásként kezelik az agykutatást, amelyre a következő tíz évben 3 milliárd dollárt fordítanak. Az uniós és amerikai bejelentést is megelőzte azonban a magyar kormány, amely december 21-én tette közzé, hogy a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap versenyképességi és kiválósági pályázatából 12 milliárd forintot szánnak az elkövetkezendő négy évben az agy betegségeinek és működésének kutatására. Mindezt elmondtam Anne Glovernek, ismertetve, hogy a döntést milyen tudománypolitikai munka, lobbitevékenység előzte meg, ahogy azt is vázoltam, miért választotta a magyar kormány az agykutatást 2011-es uniós elnökségének K+F főtémájává" - sorolta az előzményeket a neurobiológus.

Freund Tamás a tanácsadó testületben mindenekelőtt a felfedező kutatások jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet. "Felfedező kutatásokkal foglalkozom, ezeknek a jelentőségét összeurópai szinten is átlátom, hiszen korábban az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (Federation of European Neuroscience Societies, FENS) voltam az elnöke, de tagja voltam az Európai Agytanácsnak is. Ezért úgy gondolom, hogy a felfedező kutatások szerepét és jelentőségét kell majd képviselnem ebben a testületben. Képviselnem kell a szűkebb szakterületemet is, meggyőződésem szerint ugyanis az agyra nehezedő óriási adaptációs nyomás a civilizált és öregedő társadalmakat leginkább érzékenyen érintő egészségügyi és szociális probléma.

Az agykutatásnak szánt támogatás nem merülhet ki egyetlen uniós projektben, ez édeskevés ahhoz, hogy a tagországokban, az Európai Unióban magas színvonalon működjön az idegrendszer betegségeinek kutatása" - összegezte Freund Tamás.

Forrás: meditacionk.blogspot;

Freund Tamás,http://www.sikerado.hu; 

fotó: Beliczay László/MTINETWORK

Magyarságunk, a lélek él Klub; Együtt Budakesziért Klub vezető> Szathmáry Olga Ottilia