FÜLÖP KLÁRA:

Az én miatyánkom

Mikor a szíved már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád soha senki,
Mikor sötét felhö borul életedre,
Mikor, kiket szeretsz,

nem jutsz az eszükbe,

Ó lélek, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, reményteljesen,
S fohászkodj:

MIATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN!


Mikor a magányod ijesztön rád szakad,
Mikor kérdésedre választ

a csend nem ad,
Mikor körülvesz a durva szók özöne,
Átkozódik a rossz:

- Merre van Istene!...
Ó lélek, ne csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:

Uram, SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!


Mikor mindenfelöl forrong a nagyvilág,
Mikor elnyomásban szenved az igazság,
Mikor a Pokol szabadul a Földre,
Népek homlokára

Káin bélyege van sütve,
Ó lélek, ne csüggedj!

Ne törjél bele!
Nézz fel a magasba,

hol örök fény ragyog,

S kérd: Uram, JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!


Mikor beléd sajdul a rideg valóság,
Mikor életednek nem látod a hasznát,
Mikor magad kínlódsz, láztól gyötörve,
Hisz bajban nincs barát,

ki veled törödne!

Ó lélek, ne csüggedj! Ne keseredj bele!
Nézz fel a magasba,

hajtsd meg homlokod,

S mondd: URAM, LEGYEN MEG A TE AKARATOD!


Mikor a kisember fillérekben számol,
Mikor a drágaság az idegekben táncol,
Mikor a gazdag milliót költ: hogy éljen,
S millió szegény a nincstől hal éhen,
Ó lélek, ne csüggedj! Ne roskadj bele!
Nézz fel a magasba,

tedd össze két kezed,

S kérd: URAM, ADD MEG A MINDENNAPI KENYERÜNKET!


Mikor életedbe lassan belefáradsz,
Mikor hited gyöngül,

- söt, ellene támadsz,
Mikor: hogy imádkozz,

nincs kedved, sem eröd,
Minden lázad benned,

hogy tagadd meg ÖT,
Ó lélek, ne csüggedj! Ne egyezz bele!
Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet:

Uram, segíts, S BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET!


Mikor hittél abban,

hogy téged meg becsülnek,
Munkád elismerik, lakást is szereznek,
Mikor verítékig hajszoltad magad,
Késöbb rádöbbentél,

hogy csak kihasználtak.
Ó lélek, ne csüggedj! Ne ess kétségbe!

Nézz fel!  A magasba!

sírd el Teremtödnek:

Uram,

MEGBOCSÁTOK AZ ELLENEM VÉTKEZÖKNEK!

UTÓHANG

S akkor megszólal a MESTER, keményen - szelíden,
Távozz Sátán - szűnj vihar!
BÉKE, s CSEND legyen!
Miért féltek kicsinyhitüek?
BÍZZATOK! Hisz\' én megígértem Nektek:
Pokoli hatalmak rajtatok eröt nem vesznek!

Hüséges kis nyájam,

ÉN PÁSZTOROTOK vagyok,
S a végsö idökig - VELETEK MARADOK!

Forrás: FÜLÖP KLÁRA (Cinke)

Szerk.: Szathmáry Olga