HÚSVÉT

  Étkezési szokások

HÚSVÉTI ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK
**************************************

Húsvétvasárnapi

étkezés
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A nagyböjt a közép-európai katolikusok számára az újkorban

a nagy- szombat délutáni templomi

feltámadási körmenettel ért véget.

Már a X. század óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, a bárány,

kalács, tojás, bor megszentelése

a templomban.

A nap ünnepi étele a húsvéti bárány, amely Jézust

jelképezi.

– A tojás az élet,

az újjászületés jelképe.

– A sonka

a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje szerint vált jellegzetes húsvéti étellé.

Az 1518 körül keletkezett

Sándor-kódex szerint

a süteménynek

túróslepény

formája is szokásos volt.

A húsvéti szentelt ételekre

a XVI. századtól helyenként a XX. századig használatos a kókonya elnevezés,

amely valószínűleg olasz eredetű

(jelentése az átadó nyelvben

„finom ételek”, „a bőség országa”).

A húsvéti ételszentelések

a XX. század folyamán maradoztak el.  

A húsvéti főétkezés fogásait nem jelölte ki hagyomány,

jó minőségű ünnepi ételeket főztek.

A báránysült előfordult,
de távolról sem volt az egész nyelvterületen elterjedt

húsvéti étel.

Húsvéthétfőn
a lányos házaknál
hideg ételekkel
kínálták a locsoló legényeket.
Meleg ételt nekik
helyenként csak az
1920-as évektől
kezdve tálaltak,
mindig az éppen legdivatosabb húsételt.

~ * ~
   
A szentelt étel maradékát

nem dobták ki,

hanem különleges módon kezelték,

sok helyen mágikus célokra használták.

Általában a maradékot tűzbe vetették a kemencében

– hogy a túlvilágiaknak

is jusson a szentelt ételből –

más helyeken elásták.

A sonka csontját kiakasztották

a gyümölcsfára,

hogy sokat teremjen,

vagy felrakták az istálló eresze alá,

hogy megvédjék az állatokat a rontástól.

A kalács morzsáját a tyúkoknak adták,

hogy sok tojást tojjanak.

Ételszentelés
~~~~~~~~~~~~
A Húsvétvasárnap

legjelentősebb liturgikus eseménye az ételszeltelés.

A szentelésre szánt ételek a következők:

húsvéti sonka, kalács, festett főtt tojás, bárány, bor, egyes helyeken még tormát, hagymát, kolbászt, töltött tyúkot,

és sót is vittek templomba,

ahol ezeket a pap megszentelte.

(Az összeállítás még abból az időből származik, amikor nagyböjtben a tojás

és a kalácshoz használt tej is tiltott volt.)

A szentelésre szánt ételeket általában szépen feldíszített kosarakba teszik,

és erre az alkalomra készített terítővel takarják le.

A kosárba gyertyát is tesznek,

amit később, – hasonlóan a sóhoz –,

szentelmény- ként használnak.

A szentelés után a hívek sietnek haza, hogy otthon feltálalják

a megszentelt ételt.

A szentelt ételeknek különös jelentőségük van, mert megvédik a híveket a hosszú böjt utáni mértéktelenségtől.

A kárpátaljai görög katolikusoknál például kialakult rendje van a szentelt étel elfogyasztásának.

A szépen terített asztalra a kosárból

minden ételből tesznek egy keveset.

Először egy korty szentelt bort

és egy-egy darab szentelt pászkát

(görög katolikusok húsvéti kalácsa)

vesznek magukhoz, amit úgy fognak fel,

mint a szent gyónást és áldozást.

~ * ~

~ * ~

Bizonyos helyeken még tartják azt a szokást,
hogy az étkezés
megkezdése előtt megpucolnak egy tojást, és annyi részre vágják,

ahány tagja van a családnak.
Ezek után minden ételből
esznek egy keveset.

~ * ~

A húsvét nemcsak vallási,

hanem családi

ünnep is,

ez utóbbi jellege az utóbbi időben egyre inkább előtérbe került.

Ilyenkor a közelebbi és távolabbi rokonok egyaránt meglátogatják egymást, vendégeskednek egymásnál.

A húsvét hétfőn érkező locsolókat is illik megkínálni valamivel.

Ezért a háziasszonyok nagy hangsúlyt fektetnek az ünnepi ételek elkészítésére.

Az új élet szimbóluma, a tojás húsvétkor szinte minden menüben fő szerepet kap.

Mellette ott állhat a zsidó pészah-ból átvett bárány, az egyszerűsödés jegyében meghonosodott-,

napjainkra már klasszi- kusnak számító sonka, illetve az édeskés péksütemények.

– Jellemző ételek ilyenkor a különböző sültek és rántott húsok, töltött káposzta, édes, krémes sütemények.

Az édes péksütemények szinte az egész világon jellemzik a húsvétot.

Olaszország különböző vidékein

ilyenkor galamb-formára mintázott húsvéti kalácsokat készítenek. 

Spanyolországban

tipikus húsvétvasárnapi menü a sült bárány és a „Crema Catalana”, illetve a húsvétkor szinte minden pékségben kap- ható, olívaolajjal készült édes péksütemény, a „Tortilla”.

Egységes spanyol húsvéti-menüről azonban nem beszélhetünk.
Katalóniában a „La mona de Pascua” nevezésű tojásfehérjében gazdag mandulás süteményt sütik.
Kasztília és Leon környékén a

„Hornazo” a jellemző.

A tésztát ehhez hússal, kolbásszal és tojással töltik, de sok helyen készítik mandu- lával és ánizzsal. 

  Angliában az anyák napján is gyakorta készített „Simnel-torta”, vala- mint a „Hot Cross Buns” kerül az asztalra.

Utóbbit a régi angolszá- szoktól ered,

akik a tavasz istennője tiszteletére sütötték ezt az édeskés zsömlét,

de az édes cukorkereszt a tészta tetején manapság már a keresztény húsvétra emlékeztet.

A középkor óta ismert simnel gyümölcsökben és marcipánban

gazdag torta. 
  Az Amerika-i államokban

legszívesebben mézes sült sonkát esznek húsvétkor, mellé sok-sok

zöldséget, tojást.

A „hot cross buns” zsemle errefelé is kedvelt, hagyományos nagypénteki sütemény.

Amerikában

és Kanadában

kedvelik a „Peeps”-et, a mályvacukorból

formált húsvéti figurákat.
 
Lengyelországban a sonka,

a kalácsok és a tojások mellett a

„Zurek” (savanyú krumplileves)

is része a húsvéti menünek. 

Franciaországban

a levendulával,

mézzel,

a Provence-i fűszerekkel megbolondított báránycomb kerül az asztalra,

de kedvelt étel

a bárányragu is.

Németországban nagypénteken este halételeket esznek.

Vasárnap viszont

bárány kerül az asztalra.  

Az ünnepi asztal ételkínálata igen bőséges, a családok sokszor az anyagi helyzetüket meghaladó módon teljesítenek.

Ilyenkor lehetőség van megmutatni,

ki milyen jó háziasszony,

és ilyenkor próbálnak ki olyan ételféleségeket is,

amelyek a mindennapi étkezésekben addig még nem váltak általánossá.

Forrás: http://soundgraph.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1168187

Bejegyezte: Szőke Sándorné Ágota a NETWORK Magyarságunk, a lét él Klubunk operátora

Szerk: Szathmáry Olga Ottilia a  NETWORK Magyarságunk, a lét élKlub vezetője