ILCSI MAMA

REGULA-GYÜJTEMÉNYE 

  VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS

2011. JÚNIUSTÓL

(folytatás)

 

 

 

 

 

 

 

Június hónap:

Június 8.

 

Közismert Medárd időjósló nap.

 

 

 

Ha ekkor esik, az eső 40 napig többször kell elővenni az ernyőt.

 

Június 15.

 

Jolán-Vida napja: A régi öregek úgy tartották, hogy ezzel a nappal fordul meg az időjárás.

 

Június 29-30.

Péter-Pál napja: Magyar nyelvterületen ehhez a naphoz kapcsolták az aratás megkezdésének napját.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Deák-Ébner István: Hazatérő Aratók

Július hónap:

E hónap a nevét a naptárújító császárról JÚLIUS CAESAR-ról kapta.

 

Caius Iulius Caesar (vagy Gaius Julius Caesar ); Kr. e. 100. július 13. – Kr. e. 44. március 15.) római hadvezér és politikus. Fontos szerepet játszott a köztársaság felszámolásában és a császárság intézményének létrehozásában. Elfoglalta Galliát, és elsőként vezetett hadjáratot Britanniába – mindkettőt saját kezdeményezésre. Minden idők egyik legnagyobb hadvezére (stratégája) volt és nagyszerű politikus is (mindkettő alatt leginkább az értendő, hogy kitűnően tudott bánni az emberekkel). Jelentősége az ókor történetében Nagy Sándoréval vetekedik.

        

Népi megfigyelés szerint,- az év összes hónapjai közül –ebben hónapban van a legtöbb égi háború.Többször tör ki- fákat kicsavaró -viharos szél, amelyet sokszor jégeső is kísér.

 

Július 2.

 

Ottó napja: Hathéten át többször lesz csapadék, ha e napon eső esik.

 

Július 22.

Szent János szerint Mária Magdolna külön is tanúja volt a feltámadásnak. A történet, amelynek köszönhetően Mária Magdolna alakja oly kedvessé vált a keresztények számára, ez: ,,Mária ott állt a sír előtt és sírt. Amint így sírdogált, egyszer csak benézett a sírba. Látta, hogy ott, ahol Jézus teste volt, két fehér ruhába öltözött angyal ül, az egyik fejtől, a másik lábtól. Megszólították: Asszony, miért sírsz?- Mert elvitték Uramat, s nem tudom, hová tették. E szavakkal hátrafordult, s látta Jézust, de nem tudta róla, hogy Ő az! Jézus megkérdezte: Asszony, miért sírsz? Kit keresel? Abban a hiszemben, hogy a kertész áll mögötte, így felelt neki: Uram, ha te vitted el, mondd meg, hová tetted, hogy elvihessem magammal. Jézus most nevén szólította: Mária! Erre megfordult, s csak ennyit mondott: Rabboni!, ami annyit jelent: Mester! Jézus ezt mondta neki: Engedj! Még nem mentem föl az én Atyámhoz. Inkább menj a testvéreimhez, és vidd nekik hírül: Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. Mária Magdolna ment, és hírül adta a tanítványoknak: Láttam az Urat, s ezt mondta nekem!'' (Jn 20,11--18).

A. A. IVANOV festménye: Mária-Magdolna és Krisztus

 

Mária-Magdolna napja: Időjárást jósló hiedelem is kapcsolódik ehhez a naphoz. A régiek úgy tartották, hogy ezen a napon valahol, esik eső, ez azért van, mert bűnbánó Mária-Magdolna néha el pityeredig, mert siratja a bűneit.

 Augusztus hónap:

 

 

Augusztust a nyárutó havának is nevezik.

 

Augusztus 1:

 

Boglárka napja: Ez a nap, ha nem hoz esőt sehol kis hazánkban, akkor bizony árvizekre kell számítani nem csak nálunk, hanem a környező országokban is.

 

Augusztus 7.

Ibolya napja: A megfigyelések szerint ezen a napon sok dörgés-villámlás kíséri a hirtelen jött fekete fellegeket, amelyből sokhelyütt jégeső is kialakulhat.

 

Augusztus 10.

Lőrinc napja:

Lassan beköszöntő őszre utaló nap.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A dinnye szüret végét is jelzi ez a nap.

 

Augusztus 20.

 

 

 

 

 

 

Hazánkban

az új kenyér ünnepe.

 

Augusztus 24.

 

Bertalan napja: Ez a nap az elkövetkező őszt is megmutatja.

A Szűz első dekádja az apostoli tizenkettő közül Bertalannak jutott (aug. 24.).

 

  Az Újszövetség alig mond róla valamit, azt a keveset is homály borítja. Még a nevében sem lehetünk biztosak.

 

 

 

 

 

 

Az apostol névsorok e néven említik Fülöp oldalán, de János evangéliumában Fülöp mellett Nathanaél szerepel. A hivatalos Szentírás-magyarázat szerint Nathanaél az apostol személyneve volt, a Bertalan pedig, arámi-görög keveréknyelven Bar Tholomaiosz, azt jelentette, hogy „Ptolemaiosz fia”.(…)

Apokrif iratok és az Arany Legenda tudósítása szerint Bertalan előbb Itáliában, majd Örményországban hirdette az evangéliumot. A legenda elbeszéli, hogyan győzedelmeskedett a maga gyógyító tudományával egy pogány bálvány felett. (A bálvány történetesen a Berytus névre hallgatott – az ókori Berytus, ma Beirut nevű város után –, s a név emlékeztet Bertalanéra, talán célzásképpen pogány múltjára.) Az apostolt általában ördögűzőként tartják számon. Örményországban halt mártírhalált. Asztragész király (görög „Csupacsillag”) előbb megvesszőztette, aztán megnyúzatta, majd keresztre feszíttette, végül lefejeztette.

Mészárlás Szent Bertalan napján

Szent Bertalan napja kiemelkedő nap a Kolozs megyei Szék életében.

A tatárok 1717. augusztus 24-én, azaz Szent Bertalan napján támadták meg az 1291 óta létező, akkor városi rangú települést. Feldúlták a házakat, kirabolták a templomot, a kájoni gát felé menekülő tömegből pedig mintegy hatszáz embert lemészároltak. Akiket életben hagytak, azokat váltságdíj reményében Máramarosba hurcolták, innen nagyon kevesen tértek vissza. Akiket nem pusztítottak el a tatárok, azokat a pestis tizedelte meg; a szemtanúk szerint 1717-ben alig száz lélek maradt a településen. Szék maroknyi közössége ekkor fogadalmat tett: a település fennmaradásáért és a szörnyű mészárlásra való emlékezésképpen minden évben, Szent Bertalan napján szigorú böjttel és háromszori istentisztelettel adóznak az elhurcolt ősök emlékének. A falu védőszentjének napján 1758 óta rendszeres megemlékezést tartanak, melyen ma már nemcsak a helybéliek, hanem politikusok, illetve közéleti személyiségek is részt vesznek.

(Krónika - Kertész Melinda, Farkas István)

Szeptember hónap.

                          

     Szeptember

         Kikericsek virítanak, kékek, és lilák. 

         Álmos szemed olyan, mint itt ez a virág.

         szirmuk fodra, kéklő s kék, akár ez ősz itt.

     S Szemedtől életem,

lassan megmérgeződik. 

      / Radnóti Miklós fordítása/      

 

 

Szeptember 5.

Viktor napja: Ezen a napon, ha szépen süt a nap, hosszú és kellemes lesz a hónap utolsó hátralévő harmada.

 

Szeptember 12.

Mária napja: A Mária keresztnév manapság is igen kedvelt. Fecskehajtó kisasszonynak is nevezik, mert ekkortájt már a fecskék melegebb éghajlatra repülnek. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mária, Jézus Anyja - Diego Velasquez festménye

A Boldogságos Szüzet a legnagyobbnak tartják a szentek között: ő a „kegyelemmel teljes”. Szűz anyasága öröktől fogva ott volt Isten megváltó tervében, s amikor elérkezett az idő, anya lett a szűz és fia született, Jézus.

Mária születését és gyermekkorát csak apokrif források mondják el. Az Egyház tanításában négy dogma szól ISTEN ANYJÁRÓL, azaz aki üdvözülni akar, annak ezt a négy alapigazságot el kell fogadnia Máriáról:

Mária Isten Anyja. A dogmát az efezusi zsinat fogalmazta meg 431-ben. Ünnepe január 1. Mária szűzen foganta és szülte Szent Fiát, szüzessége örökre megmaradt. Mária szeplőtelenül fogantatott, azaz az eredeti bűn nem érintette őt. E dogmát 1854-ben hirdette ki IX. Pius pápa. Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe december 8-a. Halála után Mária fölvétetett a mennybe, anélkül, hogy teste romlást látott volna. Ezt a dogmát 1950-ben hirdette ki XII. Pius pápa.

 

Szeptember 21.

Máté napja: Máté, ha tiszta szép időt hoz lesz is a pincékben sok évre való bor.

„ Adjon az Isten, füvet, fát.

    Tele pincét, s kamrát.

    Sok örömöt a házakban.

       Boldogságot a családokba.” 

/népköltés/  

 

Szeptember 29.

 

Mihály napja: Mihály napi égdörgés szép őszt, de kemény telet ígér.

 

Október hónap:

 

 

 Október 6.

az Aradi Vértanuk emlék  napja:

 

 

 

Az aradi vértanúk, Barabás Miklós litográfiája

 

 

 

Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen- Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos

 

Az aradi vértanúk

A szabadságharc leverése után 1849 szeptemberének végén összeült a haditörvényszék.

A tizenhárom tábornokot felségsértés címén halálra ítélték.

Az ítéletet kimondták, de teltek-múltak a napok, és a végrehajtásról nem esett szó. A családtagok már abban bíztak, hogy Ferenc József kegyelmet ad az elítélteknek.

Október 6-án a pesti Újépület falánál főbe lőtték

Batthyány Lajos volt miniszterelnököt.

 

 

Az aradi várban pedig különleges intézkedésekkel készítették elő a kivégzést.

Ezerháromszáz katonát éles töltéssel láttak el, éjjel kettőzött őrcsapatok jártak fel és alá, hajnalban az egész őrség fegyvert ragadott.

A tábornokok vigasztalására lelkészeket küldtek, de inkább őket vigasztalták az elítéltek: a papok sírva léptek be hozzájuk.

Gyalogmenetben kísérték a tábornokokat a kivégzés helyére. Egyedül Damjanich és Sujánszky lelkész ült parasztszekéren, a tábornok szivarozott, éppen elszívott egy szivart, mikor az akasztófákhoz értek.

Útközben azt mondta Sujánszky tisztelendő úrnak:

- Csak legalább Kossuthot óvja meg az Isten a mi sorsunktól, így legalább marad némi remény, hogy hazánknak még egyszer fölvirrad!

Négy tábornokot főbelövésre ítéltek, kilenc akasztófa  már állt a vesztőhelyen.

Először Pöltenberg előtt állt meg a porkoláb.

- Kérem, kapitány úr! (mindenkit azon a rangon szólított, amelyet egykor a császári seregben viselt).

Pöltenberg egy percnyi halasztást kért, odalépett Damjanichhoz, és megszorította a kezét. Damjanich azt mondta neki:

- Isten veled, barátom! - S azzal megcsókolta.

Egymás után léptek a tábornokok Damjanichhoz, mindenki búcsút vett tőle.

Amikor Leiningenre került a sor, ő engedélyt kért a vezénylő őrnagytól, hogy a legénységhez szólhasson.

- No, hát szóljon, de röviden!

A harmincéves ifjú most is honvéd tábornoki egyenruhát viselt, csengő hangon megszólalt, és német nyelven ezt mondta:

- Felőlem azt a hírt terjesztik egyesek, hogy én Buda felszabadításakor osztrák tiszteket meggyilkoltattam volna. Nekem nem áll módomban más védekezés, ezért itt az utolsó percben, Isten szabad ege alatt a jelenlevők előtt kijelentem, hogy ez a rólam terjesztett hír aljas rágalom!

Ezután társaihoz fordult, és azt mondta nekik:

- Isten veletek, bajtársak! Nemsokára egy más, igazabb bíró előtt állunk, ő igazságosan ítél majd fölöttünk.

Damjanich már csak Vécsey Károly tábornoktól búcsúzhat el, akit utolsónak hagytak, mert a délvidéki hadsereg megtartásáért rá különösen haragudtak.

- Éljen a haza!

- kiáltotta Damjanich.

Ez volt az utolsó szava...

Vécsey körülnézett, nem volt kitől elbúcsúznia.

Ekkor odalépett Damjanich tábornokhoz, és megcsókolta a kezét.

Mihelyt a katonaság elvonult, és a közlekedést helyreállították, ezrével zarándokolt a nép a kivégzés helyére.

"Arad pedig a magyar Golgota"

írta Kossuth,

mert a szabadságharc mártírjai is

új hitet öntöttek a hazafiak szívébe.

Lengyel Dénes nyomán

Forrás: http://www.jopajtas.co.yu/54.2627/CIKK32.html

 

---

 Juhász Gyula: Vértanúink

1918. október 6.

A föld alól, a magyar föld alól
A vértanúk szent lelke földalol:

E nagy napon, hol emlék s béke leng,
A bús bitókra hittel nézzetek!

Hittel, reménnyel, mert most kél a nap,
Minden napoknál szebb és szabadabb!

A nap, melyért mi vérben esve el,
Nyugodtan haltunk ama reggelen.

Szemünk nem látta, lelkünk látta csak,
Hisz onnan jönnek mind e sugarak;

Hisz onnan árad, új világ felett,
Szentháromságunk, mely jövőt teremt:

Szabadság minden népnek, aki él
S halni tudott egy megváltó hitér,

Egyenlőség, hogy Ember ne legyen
Mások szabad prédája, becstelen.

Testvériség, mely át világokon
Kézt fog a kézbe, hisz mind, mind rokon.

Ó magyarok, ti élő magyarok,
A halhatatlan élet úgy ragyog

Rátok, ha az egekbe lobogón
Igazság leng a lobogótokon,

Az Igazság, mely tegnap még halott,
Világ bírájaként föltámadott.

A népek szent szövetségébe ti
Úgy lépjetek, mint Kossuth népei.

A föld alól, a magyar föld alól
A vértanúk szent lelke így dalol.

Forrás: http://mek.oszk.hu/00700/00709/html/vs191802.htm

 

Október 15.

TERÉZ napja: Hazánkban ezt követően szokott beköszönteni az úgynevezett vénasszonyok nyara. Hűvösebb éjjeleket szép napos kellemes meleg napok követik, így ezek a napok alkalmasak a szüretre.

 

 

 

 

 

 

Október 21.

Orsolya napja: A régi öregek úgy tartották, hogy ha ezen a napon szép őszies az idő, akkor karácsony után jön meg az igazi nagy havazás ideje.

N. Horváth Péter

Ősz (Október)

 

Esti fagyokkal a tél üzen értem

öt óra felé, ha szürkül az ég.

A nyárvégi zöldeket bronzra cserélem,

sárga-vörösre a fák köpenyét.

 

Autók fényeit gyújtom az úton

vezetve őket a híg ködön át.

Az éjszaka perceit hosszúra nyújtom,

s megtizedelem a nap sugarát.

 

 

 

 

November hónap:

Novemberben a természet már szinte halott. Már nem ősz, még nem is tél.

Nyirkos, esős, ködös napok váltogatják egymást.

 

November 2.-án

 

 

 

Ősidők óta a

 

 

halottak ünnepe van.

 

 

Krizantémok, Őszirózsák, sokaságával, az emlékezet mécsesei lobogásának fényénél.

Kegyelet teljesen emlékezzünk, elhunyt szeretteinkre!  

 

 

„ Nem múlnak ők el, kik szívűnkben élnek.

  Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.

  Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, még…”

(Juhász Gyula)

 

November 11.

MÁRTON napja. „Ha Márton fehérlovon jön, enyhe lesz a tél, ha viszont ekkor hó nem esik kemény tél várható.

"Ha lúd Mártonkor a jégen áll, karácsonykor a sárban botorkál."

 

November 19.

Erzsébet napja

A világ szentjei közül az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő példakép Árpádházi Szent Erzsébet, aki 800 éve született Magyarországon.1207-ben született, Sárospatakon. Édesapja II. András (Endre) magyar király, édesanyja Merániai Gertrúd. Erzsébet kicsi korától gyakran alamizsnálkodott, és elvonulásra hajlamos természete miatt néha játék közben is be-be ugrott a templomba picit imádkozni. Szívesen ajándékozta dolgait szegényebb társainak. Alig volt négy éves, amikor Türingiai Hermann követséget küldött II. Andráshoz, megkérni Erzsébet kezét elsőszülött fia részére. A kislányt dúsgazdag hozománnyal adták Németföldre, honvágya csillapítására magyar dajka kísérte. Még a házasság létrejötte előtt meghalt Hermann, az örökös. A trón várományosa, Lajos herceg szíve őszinte szerelmével vette feleségül a jámbor, szépséges magyar királylányt. A legendák mindegyike megörökíti szerelmüket. Erzsébet szerető hitvese volt Türingiai Lajosnak, és csodálatos anya: három gyermeknek adott életet.

Szent Erzsébet

életéből a rózsacsoda a legismertebb. Ezért is ábrázolják többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában. Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon.

1231-ben halt meg. Szent Erzsébet rövid élete során minden élethelyzetet megélt: volt gyermek, jegyes, ifjú házas és anya, volt férjére várakozó feleség és volt özvegy. Minden életállapota, és az azokban való helytállása tanulságos és példaértékű lehet a ma emberének is.

 

November 25.

 

Katalin napja: Katalin napi időjárás rámutató napja a januárnak is.

 

Katalin napi rigmus:" Ha Katalin kopog, karácsony locsog." Ha viszont locsog, akkor karácsony kopog.

 

December hónap:

 

December 6.

Miklós napja:

Mikulás nap.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Másnépek, kultúrájában TÉLAPÓ.

 

Ajándékokat osztogattak, a fehér szakállú idős bácsikák. Így van ez manapság is.

 

December 13.

LUCA napja: December 13-24.-ig tartó napok időjárás megfigyelései jelzést mutatnak a következő év 12 hónapjának várható időjárására.

Szent Lucia Krisztus után 304-ben szenvedett Siracusaban vértanúságot! A szentéletû, jótékonykodó Szent Lucia, emléke elõtt tisztelgett a római katolikus egyház már az 5. századtól kezdve. Luca napja a Gergely-féle naptárreformig, 1582-ig a tél legrövidebb napja volt, az évszak közepének tartották. Egy legendásan erényes, ókeresztény szicíliai lány volt, aki nem ment hozzá pogány kérőjéhez.Nevének etimológiája a latin lux = fény szóval áll összefüggésben. Az európai néphit szerint vannak olyan időszakok, amikor természetes tárgyak természetfölötti behatolás közvetítői, ilyen alkalom, "gonoszjáró időszak" Luca napja.

Ezen a jeles napon minden boszorka lelepleződött, s ezért képesek voltak bosszút állni, számukra a az év utolsó hónapjának 13. napja a legalkalmasabbnak bizonyult a mágiák gyakorlására. A bűbájosok, boszorkányok, rontások ellen úgy védekeztek, hogy Luca előestéjén minden ajtót, ablakot zárva tartottak a gonosz ellen. A kulcslyukba dugott fokhagyma, a bal ajtófélfába vágott kés és a keresztbe állított söprű is elriasztotta őket.
Egyes vidékeken fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, s közben mondogatták: "Luca, Luca, távol légy!" A seprűket is eldugták a boszorkányok elől. E napon sem kölcsönadni, sem kölcsönkérni nem volt szabad, nehogy a kölcsön a boszorkányok kezére kerüljön.
Luca napja a falvakban:
- A boszorkánykeresés mellett a falvak asszonyai, leányai, legényei ugyancsak felhasználták a mágia összes fortélyát jóslásra, varázslásra.

Íme néhány nem túl ismert szokás:

Ehhez a naphoz számos hiedelem, szokás kapcsolódik.

 

- A praktikák, mágikus eljárások, szövegek a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését igyekeztek elõsegíteni. Éjfélkor ennek érdekében megpiszkálták a tyúkokat, nagyobb tojáshozamra kívánván õket serkenteni, máshol maguk a gazdaasszonyok mutattak példát „ülésbõl" a kotlósoknak.
- A nyugati részeken volt szokás a fiúk „kotyolni" járása. Hajnalban indultak körútjukra az ismerõs házakhoz, szalmát vagy fadarabot vivén magukkal, amelyekre rátérdelvén adták elõ termékenységvarázsló, mágikus szövegeiket, minden földi jót kívánván a házaiknak a „Luca, Luca, kitty-kotty, Tojjanak a tiktyok!..." kezdetû szöveg kíséretében. Köszöntõjükért tojás járt cserébe.

- Jóslásairól is híres volt e nap.

Az ekkor készített lucapogácsával jósoltak a jövendõ élettárs személyére, e célból készítették a lucacédulákat is. 12 nevet írtak rájuk, egyet mindennap tûzbe vetettek, amelyik karácsonyra megmaradt, az mutatta a jövendõbélit. A lucakalendárium szerint a karácsonyig eltelt 12 nap idõjárásából próbáltak következtetni az egész évire, a lucabúzából pedig a következõ év termésére.

- A legnevezetesebb hagyomány a lucaszék elkészítése volt, amely a boszorkák fölismerésére szolgált. Luca napjától karácsonyig „dolgoztak rajta", innen a mondás: „Lassan készül, mint a Luca széke." Karácsonykor kellett rájuk állni, mert ekkor látták meg a boszorkányokat, akik szarvat hordtak, de azután a széket el kellett égetni. Egyes helyeken mákot kellett az éjféli misére vinni, amit elszórván a rontó szellem fölkapkod, mialatt a nép egérutat nyer. Református vidékeken volt szokás a lucaszék keresztútra vitele, körülkerítése krétával, hogy így megláthassák az ott gyülekezõ boszorkányokat. Hazatérvén pedig fokhagymát tettek a kulcslyukba, kést vágtak a bal ajtófélfába, keresztbe állították a söprût - mindegyik „hatásos" fegyver az ártani akaró gonosz ellen.

 

December 21:

 

TAMÁS napja:

Ekkor van az esztendő legrövidebb napja. A téli napforduló csillagászati időpontja.

 

 

December 24-25 Karácsony napja:

A  téli napforduló ősi ünnepe. E napon áll meg a nappalok rövidülése s ezt követően újra hosszabbodnak a nappalok. A 25-i nap jelenti a világosság győzelmét a sötétség felett.

 

 

 

 

 

KARÁCSONY

Ditka Ákos verse

Karácsony, béke szeretet.

Beszéltek róla emberek,

Várjátok, vágyó álmotok

S nincs itthon, Soha nálatok.

Elillant drága képzelet:

Gyermekkorodból jön veled.

Aranydiós szent mesefa, anyád terített asztala.

Karácsony, béke, Betlehem…

Elég a gyertya hirtelen.

Elég a karcsú mesefán,

S mi marad holnap ezután?

Marad a gond, bűn, gyűlölet!

Pedig higgyétek el emberek,

Ez az egyetlen értelem,

Amelynek titka végtelen.

Ez az egyetlen igaz út,

Melyen mindenki haza jut.

Mely földre hozza, az eget:

A Szeretet, a Szeretet.”

 

December 31. SZILVESZTER napja:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az év legvidámabb éjszakája. A szilveszteri és újévi szokások és hiedelmek célja az, hogy biztosítsa a következő esztendőre a bőséget.

Honnan ered a szilveszterezés szokása? A féktelen mulatozás, mely a világ minden részén gondtalan evésre-ivásra csábít mindenkit, a rómaiak Saturnalia nevű ünnepére vezethető vissza. Az urak és rabszolgák ilyenkor egy asztalhoz ültek, szünetelt a politizálás is. Az új év kezdete később a keresztény szokásokkal társult: a 16. századig karácsonykor (azaz december 25-én) ünnepelték.

Végül XII. Ince pápa 1691-ben kihirdette: az év első napja január 1.

A szilveszteri varázslat

A termékenységet, bőséget, egészséget ígérő szilveszteri ételek között a legnépszerűbbek a rizs, a köles, a bab és a lencse. A sok apró rizsszem vagy köles azt a pénzt jelképezi, melyből lehetőleg minél több jut majd annak, aki szorgalmasan falatozik az ételekből.

A lencsefőzelékbe főzött mandulaszem egyértelműen a férjhezmenetelt jelentette annak a szerencsés leányzónak, aki megtalálta ezt a tányérjában.

Az újévi malac szerencsehozó tulajdonságát annak tulajdonították, hogy a disznó „kitúrja” a szerencsét.

 

 

Ezzel ellentétben a néphit szerint a csirke elkaparja azt, tehát nem árt vigyázni... A szilveszteri asztalon a hal is gyakori fogás, bár erről megoszlanak a vélemények, vannak olyan vidékek, ahol úgy tartják, a hal elúszik a szerencsénkkel.

 

Gombócban a jövendőbeli

Az eladó leány, ha már nagyon szerette volna tudni, ki lesz a férje, gombócokat főzött, és mindegyikbe egy-egy cédulácskán beletett egy-egy férfinevet. Az lett a reménybeli férj, akinek a gombóca először úszott a felszínre a forró vízzel teli fazékban.

Mivel az sem volt mindegy, hogy milyen lesz az időjárás, azt hagymából jósolták. A vöröshagymáról lehántott 12 réteg jelképezte a hónapokat. A rétegekbe sót szórtak, és éjszakára ott hagyták az asztalon a darabkákat. Reggel abból következtettek arra, hogy milyen idő lesz az adott hónapban, hogy elolvadt-e a só a hagymában, ez ugyanis esős időt jelentett.

 

A pezsgő és a korhelyek

A pezsgőzés elterjedésében a francia nemzet játszott nagy szerepet. Nem csak arról van szó, hogy az ital gall találmány. Madame Pompadour például sokat tett a szokás meghonosításáért, de Napóleon is kivette a részét a buborékokból. A pezsgőspohár-piramis építésének szokása az ő egyiptomi hadjáratának állít emléket. Apropó, szilveszteri kortyolgatás! Közismerten hatékony másnaposság ellen a savanyú káposztát és füstölt kolbászt tartalmazó korhelyleves.

A fogadalmak és ígértek ideje

Bármi is kerüljön az asztalra, malac, lencse, rizs, esetleg szárnyas vagy férjet jósoló gombóc, ne feledjük: a szilveszter a fogadkozások ideje is. A legjobb, ha megígérjük magunknak, hogy jövőre is hasonlóan jó társaságban és finom ételek mellett szilveszterezünk!

Sikeres, eredményekben gazdag új esztendőt kívánok, és természetesen jó étvágyat az ünnepi ételekhez! Olgi szerk.

Egészséget, és főleg a szerencsét

kíván szeretettel:

Ilcsi mama

 

Forrás: Ilcsi mama, INTERNET, két foto Budakeszi Hírmondó Családi nap (Dr. Győri Ottilia polgármester, kenyéráldás Boros Péter ref. lelkész és az ökomenikus egyházfők)

Szerk.:  Szathmáry Olga Ottila