Ott kell keresni
a magyarokat,
ahonnan származnak!!!
Egész őstörténetünket
1821-ben találták ki.
![network.hu](http://pctrs.network.hu/clubblogpicture/3/2/8/_/328245_684755288_big.jpg)
Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát,
amelyben fölkérik az osztrák történészeket,
hogy a rebellis magyaroknak
egy olyan őstörténetet írjanak,
amelyre nem büszkék.
És akkor
kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az
ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól
keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban
átírták tankönyveiket.
Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek:
"eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára
kiderült: barátság van, de genetika nincs." Ennyi. Őszinték. Akkor
került sor a nagy genetikai vizsgálat végére. Kiszely István jeles
magyarságkutató a nagy közönségsikernek örvendő előadása szerkesztett,
rövidített változatát olvashatják.
Ki kell ábrándítanom önöket,
mert én nem vagyok történész. Biológus, orvosember vagyok. Soha nem
akartam a magyar őstörténettel foglalkozni. Nagy alapkutatásom az volt,
hogy a múltat hozzuk össze a jelennel. A csontkémia, a csontpatológia
alapján a csontból meg kellett állapítani, hogy hány éves, milyen
betegsége volt, milyen vércsoportba tartozott. Később a nagy
mitokondriális DNS-kutatást végeztük egy jelentős nemzetközi
kutatócsoporttal.
Amíg az egyetemen voltam, a
természettudományi karon, untam magam és fölvettem a kínai szakot.
Bejártam a kínai követségre: pechemre akkor éppen rossz elvtársaknak
minősültek a kínaiak.
Mindig azt tettem, amit nem illett tenni, mert
tudtam, hogy az lesz később a jó. Amikor a kínai követségnél kiléptem,
megpofoztak, megrugdaltak: a végén már pizsamát, fogkefét vittem
magammal, így két napig kipihentem magam. Amikor Kína nyitott a világ
felé, 1967-ben kaptam egy kínai útlevelet.
Eljuthattam oda,
ahova európai ember mai napig sem juthat el. Azt a feltárást folytattam,
amit Stein Aurélnak, 1915-ben kényszerűségből abba kellett hagynia.
Azkanában találtam 1200 olyan embert, amilyenek mi vagyunk, magyarok. Ha
egy biológustól azt kérdezik, hogy hol keresi a magyarság eredetét,
őseit, akkor válasza egyértelmű: ott, ahol olyan emberek éltek és ma is
olyanok élnek, mint mi.
Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak
A Miskolci Egyetemen történt díszdoktorrá avatásom laudációjában az
állt, hogy a magyarság eredetét ott keresem, ahonnan a magyarság
származik. Ne nevessenek! A magyarságeredetről szóló történelmünk
politika volt! Monarchikus politika. A mai napig a magyarságnak a
Monarchia politikáját és a Monarchia történelmét tanítják.
Kossuthot, Széchenyit, Petőfit, Shakespeare-t szoktam idézni. Most mégis
egy nyurga kortársunkat idézem: "hazudtunk éjjel, hazudtunk reggel és
hazudtunk este". Ennek az embernek teljesen igaza van. Hazudtak reggel,
éjjel és este. A nappalt kifelejtette. Ez a hazugság határozza meg a
monarchiabeli magyar történelmet is.
Kérdezgették fiatalok,
hogy mit szólok Szántai Lajoshoz, mit szólok egyik-másik előadóhoz?
Kérem, mindenkit szeretek, mert mindenki ugyanazt mondja, csak más-más
oldalról. Mi ma azért vagyunk itt, hogy a haza ügyeit megbeszéljük.
Széchenyi azért hozta létre a Nemzeti Kaszinót, az országos kaszinót, a
Nemzeti Társas Kört és a Kaposvári Kaszinót, hogy legyen egy hely, ahol a
haza ügyeit megbeszélik. Azt hiszem, hogy ma Kolozsváron az Erdélyi
Napló olyan hely, ahol a haza ügyeit beszélik meg. Ezért is örültem a
meghívásnak, hogy a magyarság eredetéről kolozsvári közönség előtt
beszéljek.
Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki.
Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát,
amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak
egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták
azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy
őseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre
együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták
tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: "eddig az
volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült:
barátság van, de genetika nincs." Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a
nagy genetikai vizsgálat végére.
A Monarchia elmélete szerint
őseink átkelnek az Ural-hegységen, majd ott éltek gyűjtögető, halászó
életmódot. Hogy mennyi ideig, azt nem tudják. Onnan valamilyen oknál
fogva őseink lemennek Levedi törzsterületére, ahol több száz évet kell
tartózkodnunk. Nekünk mindent az oroszoktól, a szlávoktól kellett
megtanulnunk: a mezőgazdaságot, az állattartást, a szőlőművelést. A
hithő monarchikusok négy, öt, hatszáz éves ott-tartózkodást írnak. Akkor
megjelennek délről a csúnya arabok, ugye, mert nekünk hátba támadt
népnek kellett lenni! (Hál` Istennek az arabok erről semmit nem tudnak.
Tizennégy évet tanítottam Kairóban, meg az arab világban.) Onnan
bekényszerülnek a Kárpát-medence előterébe. Az osztrák történészek nem
tudták, hogy mennyi ideig voltak ott a magyarok. Mi pontosan tudjuk:
negyvenöt évig. Jöttek a csúnya besenyők, és hátba támadták a magyarok
őseit, akik asszonyainkat, barmainkat hátrahagyva betódultak a
Kárpátmedencébe, mert más választásuk nem volt.
Európában egyedüli népként sokasodtunk harmincszorosára
Kérem, ha a pudingnak a próbája az, hogy megeszik, a magyar
őstörténetnek a próbája az, hogy ezerszáz év után harmincszorosára
megsokasodva tudtunk megmaradni. Meg tudtuk tartani nyelvünket, meg
tudtuk tartani élettani tulajdonságainkat, szellemi-, tárgyi
kultúránkat, táncvilágunkat, mesevilágunkat, népművészetünket,
hitvilágunkat.
A honfoglalás idején a mai Franciaország
területén hét millió ember élt, és ma Franciaországban csak ötvennyolc
millióan vannak. Kilencszeresére sem tudtak sokasodni. Mi egy idegen
világba érkeztünk. Egy más világból jövet meg tudtunk harmincszorosára
sokasodni. Ezt a csodát egyetlen európai nép nem tudta megtenni.
Gondolják végig! Mi, amikor beérkeztünk Európába, idegenek voltunk és –
fogadjuk már el – most is idegenek vagyunk. Minden európai nép
indoeurópai: a skandináv, a francia, az angol, az ibériai, az itáliai, a
görög, a szláv mind indoeurópai. Mi egy másik világból jöttünk, és
ennek a kultúrának minden részét meg tudtuk tartani. Nemrég egy etruszk
temetőt dolgoztunk fel Olaszországban, utána az olasz kollégáimmal
elmentünk egy pizzériába. Megkérdezi tőlem az olasz kollégám, hogy
tudom-e, mi a különbség, az olaszok és a magyarok között? Valami
közhelyet mondtam.
Azt mondta: "amit ön itt lát, az semmi nem olasz. Mi átvettünk mindent.
Átvettük a föníciaiaktól, a görögöktől, az illíréktől, venétektől. Itt
semmi nem itáliai. Itt ülünk az asztalnál. Ott a Milánói dóm. A gótikát
Franciaországból vettük át. Az asztalon itt a terítő. Az első szövést a
kínaiak végezték el. Itt van a paszta, a tészta, ami Itáliának a
jellegzetessége. Az első tésztát Telekurgesztánban négyezer éve találták
fel. Ott, ahol Önök éltek. És mi van a Pizzában? Van tészta. Mi lepényt
ettünk. Önök behozták a kovászt. Van rajta paradicsom. Közép-Amerikából
vettük át. Van rajt formaggio, sajt. A szarvasmarhát, a juhot és a
kecskét ott háziasították, ahonnan önök származnak. De mi mindent
átvettünk, magunkévá tettük és kifejlesztettük. Önök egy sokkal magasabb
kultúrából érkeztek, mint amilyen Európa kultúrája, és a történelem
folyamán csak vesztettek, csak koptak, csak adtak. Kérem, önök többet
adtak a világnak és Európának, mint amennyit kaptak belőle, vagy tőlük."
Olasz kollégám szavaira elgondolkoztam. Jézus Mária! Hát ez az olasz ismeri a magyar őstörténetet.
Ismeri azt a csodát, amit mi véghezvittünk?
A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk
Nagyon szeretem, hogy itt vagyunk a református kollégium épületében.
Nagyon szeretem a református kollégiumok könyvtárát. Török időkben a
török például nem jutott fel Észak- Magyarországra. A német
választófejedelmek azt mondták, amennyiben a katolikus monarchia
hozzányúl az új valláshoz, akkor vége a monarchiának. Osztrák volt három
és félmillió, a németek pedig tizenöt-tizennyolcmilliónyian. A
sárospataki könyvtárban ugyanúgy megmaradt minden. Négyszázhatvan éves
tankönyveket olvasok. Hál` Istennek nem katalogizálták. Nagyon vigyáznak
rá, hogy ne katalogizálják, mert akkor a Széchenyi Könyvtár kiemeli,
elviszi és csak kutatási engedéllyel kérhető ki. Elolvasom a
négyszázhatvan éves tankönyveket és a következő áll benne: a magyarság
három hullámban jött be a Kárpát-medencébe.
361-ben, mint
hunok, 568-ban, mint avarok és 895. május 10-én, mint Árpád népe.
Akikhez 1235-ben hozzáköltöznek a jászok, 1243-ban és `46-ban a kis és
nagykunok. A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk. Ebbıl ki
szokták emelni Árpád népének a vonulását és a vonulási területét. Ez a
magyar őstörténet. A hunoktól a kunokig ez a népesség belső Ázsiából
hozta magával kultúráját, nyelvét. Bejött.
Ezzel szemben mit
tart Európa és mit tanítanak nekünk a Monarchia gondolatában? Attila
pusztítva száguldott Európa, Ázsia és Afrika között és embervért ivott
gyermekkorában és kutya szülei voltak meg szarvai. Mi a valóság? A
hunokat 361-ben a római császár hívja be a Kárpát-medencébe, Meotisz
vidékéről, hogy kordában tartsák a Duna-Tisza közén lévő szarmatákat és a
Tiszántúlon lévő gepidákat. Attila 395-ben Tápiószentmártonban
született. Meghalt 453-ban. A maradék hun elmegy Csiglemezőre, a
Mezőségre és benépesíti Erdélyt. Ők a székelyek. Ezt jól tudjuk.
A magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorhoz
Kétféle történelem van. Az egyik történelmet a történész írja. De hát a
történész nem miniszterelnök, nem agysebész: a történésznek mindig
szüksége van a vajas-kenyerére egy kis szalámira, netán kaviárra. A
történész mindig kiszolgálja az adott hatalmat. A másik oldalon van a
nép, mi, akik az igaz
történelmet írjuk, mert egymásnak adjuk át az
ismereteket, a kódolt ismereteket a vasárnapi ebédeknél, a
kukoricafosztásnál, a beszélgetéseknél.
Mit tartottak a
székelyek magukról? Csaba királyfi népe! Most végeztük el a nagy
mitokondriális DNS vizsgálatot egymillió négyszázezer emberen. Kiderült:
a székelyek Attila hunjainak az utódai. Rajta van a világhálón, el
lehet olvasni!. Csak amíg a finnek átírták a tankönyveiket, nekünk a
Science és a Nature, azaz a világ legjelentősebb tudományos folyóiratait
leszedték a könyvtárpolcokról, nehogy megtudjunk belőle egyet s mást.
Nem én tettem a világhálóra a mitokondriális eredményeket, hogy a
magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorokhoz, hogy genetikailag
legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek. Nem én tettem a
világhálóra, mert ha én teszem, akkor azt mondják, hogy Kiszelyi István
soviniszta, nacionalista, újabban meg azt mondják, hogy fasiszta vagy
antiszemita vagyok. Ez a szlogen, ha az ember magyar akar lenni saját
hazájában. Ne beszéljünk mellé! Valahova tartozni kell! Mi ide
tartozunk, ezt vállaltuk és vállaljuk.
Széchenyi írta a
naplójában: "minden mag, amit elvetek, ki fog kelni. De úgy kell tennem,
mintha idegen kertész művelné azt, mert engem nem szeretnek az
emberek". Ezt a részt soha le nem fordították a naplójából. Széchenyi
németül írta a naplóját. Történészválogatások jelennek meg: hogy jön
ahhoz a történész, hogy az én történelmemből, az egyik legnagyobb magyar
ember írásából ő válogasson?! Bocsánat, nem vagyok én amnéziás! El
tudom olvasni és meg tudom érteni. A genetikai eredményeket az utrechti,
a varsói rektor és a német akadémia elnöke tette a világhálóra
tudatosan. Őrájuk nem lehet ráfogni, hogy fasiszták és antiszemiták.
Atilla, az első évezred legnagyobb embere
Csodálatos imakönyvet nyomtatott a katolikus egyház a katonai
tisztképzısök számára. Nem kenetteljes imakönyvet. Pont olyant, hogy
befér a mellény bal zsebébe. Széchenyinek az imája van benne, az aradi
13-nak a kivégzés előtti imája és Rákóczi Ferencnek az imája. Az
utolsóoldalon egy mondat szerepel vastag betűvel arról, hogy végszükség
esetén, mielőtt meghal, mit imádkozzon a kiskatona. Egy ismerős
katonatiszt, amikor hazajött, azzal fogadott: most volt kinn New
York-ban és hozott egy könyvet. A könyv címe: Attila, hun király
uralkodásának a titka. Odaát kötelező tankönyv a katonatiszteknek és a
közgazdasági hallgatóknak. Sikerkönyv, hárommillió példányban kelt el.
Előszavában a mostani elnök Bush, Bill Clinton, a Chrysler gyár, a Ford
gyár igazgatói, a szenátorok beírták, hogy ennek a szellemében
uralkodtam, vezettem, ahogyan Attila hun király uralkodott. Megjelent a
U.S. News-nak egy különszáma a világ tíz legnagyobb uralkodójáról: az
időszámítás utáni századokból csak Nagy Károly és Attila szerepel.
Nálunk azt tanítják, hogy Attila csatát vesztett. Soha nem vesztett
csatát Catalaunumnál! Azt mondta Aëtiusnak, a lovastiszt barátjának
(mert Attila Aquileiában és Rómában nevelkedett), hogy: "te is vesztenél
tizenkétezer embert, én is vesztenék. Nem ütközzünk meg!" És nem azért
nem támadta és nem égette fel Rómát, mert félt a pestistől, hanem mert
"te jöttél ki, Róma püspöke, aki apám lehetnél, és te kértél engem." Az
első évezred legnagyobb embere volt.
Most építjük vissza
Tápiószentmártonban a palotáját. Priscos Rhetor pontosan leírja. Amúgy
megdöbbentő a kerítése, a székely kapu, a nagykapu, a kiskapu, a
galambdúc, minden. Most ötmilliárdba kerül, meg van a pénzünk: magyar
beruházó, ha értelmét látja, akkor ad pénzt. Kocsi Jánossal, a
tápiószentmártoni Kincsem Park tulajdonosával közösen építjük. Idén
kezdjük, jövőre kész.
Háromezer éves magyar szakácskönyv
A kásaevő európaiaknak megmutatjuk a kultúránkat! Azért mondom kásaevő
európaiaknak, mert a következő könyvem az Eleink lakomája címmel
jelenik, meg. Sikerült fondorlatos módon megszerezni Belső-Ázsiából
száz, háromezer éves hun receptet. A világ első szakácskönyvét. Az
újgúrok mentették meg hun írással. Akkor, amikor Európa még köleskását
evett, mi már tíz fűszerrel készítettük a kenget, a pörköltet és a
takenget, a gulyást, valamint a csörögét és az öhömöt. Először angolul
adjuk ki, hogy a kásaevők megismerjék a kultúránkat. Utána magyarul.
Kérem, a magyar ember nem ért a propagandához. A magyar ember túl
szerény, befelé él, nagyon örül, de nem ért ahhoz, hogyan kell magát
tálalnia. Meg kellene tanulnunk, de nem tudjuk. Nincs belénk kódolva a
seft, az üzlet, a dizájn, a biznisz. Ezek nincsenek belénk kódolva.
A következők az avarok, 568-ban jönnek be. Ugyanabból a
törzsszövetségből szakadnak ki, amelyből az őseink. Ugyanolyan
kinézésűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az
írásuk. Ugye az írással, a rovásírással nem volt szabad foglalkozni. Az
székelyderzsi, meg a többi csodálatos ősi írásunkat levakarták. Nem volt
szabad a tizenkilencedik században propagálni! Elolvastuk a szarvasi
tőtartót. Először odaadtuk a Magyar Tudományos Akadémiának, annak az
akadémiának, amelyben a magyar betűszót már csak idézőjelbe teszem. A
tudományost is idézőjelbe teszem… Ilyen-olyan akadémia, de se magyar, se
tudományos. Én huszonhét évet szolgáltam a "Magyar" "Tudományos"
Akadémiát és 2000-ben otthagytam. Azt mondtam: nem óhajtok egy olyan
testületben lenni, amely hazudik, reggel, éjjel, este. Nem óhajtok
őstörténetben irányelveket és a Petőfi-ügyben hazugságokat mondani. Én
olyat akarok tanítani, ami igaz.
Az avarok után, ugyanabból a
második türk törzsszövetségből bejön Árpád népe. Kiszakadunk a második
türk törzsszövetségből a negyedik század legelején. Onnan bemegyünk
Közép-Ázsiába, arra a területre, amelynek a nevét sem volt szabad
kiejteni: Turán. Aki a turáni magyarságról beszélt, az már megint
mindenféle -ista volt. Ugyanis Turánban a szobdok, a bahtriaiak, a
horejzmiek, délről a perzsák lejegyezték a kultúránkat, leírták az
öntözéses gazdálkodásunkat, leírták a kereskedelmünket, leírták a
hangszereinket.
Ezzel szemben a Monarchia történészeinek felfogásában nekünk űzött, hajtott, gyűjtögető, halászó népnek kellett lenni!
Nekünk gyűjtögető, halászgató népnek kellett lennünk
Tolsztov szovjet akadémikus írt egy könyvet 1973-ban Az ősi Chorezm
címmel. Leírta a magyarok öntözéses gazdálkodását. Megjelent magyarul,
de hamar betiltották, bezúzták, indexre tették (az én példányomat persze
nem). Leírta, amit nem volt szabad, mert nekünk gyűjtögető, halászó
népnek kellett lennünk.
Gondolják el történészeink magas agyi
fejlettségét: mondjuk bejön félmillió ember a Kárpát-medencébe és akkor
az asszonyok kimennek az erdőbe csiperkegombát gyűjtögetni és ebből
etetnek félmillió embert. Nem tudom, hogyan képzelik.
De folytassuk. Turán területéről, mivel ott voltak a szobdok,
bahtriaiak, a nagy birodalmak, a Horejzmi Birodalom, átmegyünk a
Kaukázus középső keleti részébe, Európa látókörébe kerülünk. Ott van
Örményország, nyugatra Grúzia, délre az azeriek. Világosító Gergely, a
nagy örmény szerző leírja a kultúránkat, a kereskedelmünket, a
ruházatunkat. Egyetlenegy akadémikus kutatónk nem volt még
Örményországban! Nem volt még a jereváni könyvtárban! Nekem őrült
barátaim vannak csak –, mert őrült emberrel érdemes barátkozni. Az egyik
ilyen Ucsek Árpád. Ucsek Árpád a sztálini időkben pravoszláv
térítőként, mint szerb pap térített Örményországban és most
Magyarországra jött. Ő örmény ember. Elküldtem Jerevánba, hogy
jegyzetelje ki, mi az, amit az örmény írók írtak rólunk. (Örményország
négyezer éves királyság. Ugyanúgy Grúzia is, hihetetlen magas kultúrával
rendelkező két ország. Itt van az ellentét: ugye, az újgazdag oroszok,
és az ősi örmények, grúzok között.) Három oldal könyvtár-jegyzetet írt
ki abból, amit az örmény szerzők a magyarokról és a hunokról írnak.
Soha egy mondatot le nem fordítottak ebből!
1860-ban Iszpahánban (ez Perzsia délnyugati része, ma Iránnak hívják)
előkerült egy érdekes lelet. Talán emlékeznek erre a helyre: Iszpahánban
dúsítanak most az irániak uránt. Ha lenne egy értelmes vezetőnk, mi is
dúsíthatnánk. Európa leggazdagabb uránbányája Pécs mellett van. Mennyire
megijednének a környező országok attól, hogy Magyarország dúsít. Erre
fel bezárták az uránbányánkat. Nos: találtak Iszpahánban egy ötödik
századi hun-örmény szótárt és nyelvkönyvet. Ennek van egy hatodik
századi másolata, a szerzetesek lemásolták Jerevánban és van egy
kilencedik századi török fordítása.
Egy másik barátom, Detre
Csaba húsz évig dolgozott Iránban, Perzsiában. Csaba nem a piacra járt,
és nem a nőket hajtotta, hanem beült a pravoszláv könyvtárba és kiírta a
hun-örmény szótárt. Benne van a teljes magyar nyelvtan, és benne van a
teljes magyar szókincs, a 2500 alapvető szavunk. Ugye, 163 finnugor
szavunk van és 2700 török szavunk. Ebből két évvel ezelőtt Csomakőrösön
megjelentettek néhány oldalt az őstörténeti napok keretében.
Na, ott vagyunk a Kaukázus közepében, bekerülünk Európa látókörébe, mert
Arménia és Grúzia már nagy európai királyság. De mivel nem tudunk a
három nagy, örmény, grúz és azeri birodalom miatt tovább sokasodni,
fölmegyünk Magna Hungaria területére. Ahonnan a monarchikus őstörténet
indítja az őstörténetet. Ötven évet tartózkodunk ezen a területen. Ekkor
vettük át ezt a százhatvanhárom finnugor szót.
...Hát ötven év alatt mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból: flopy, meg disc, meg winchester…
Kiszely István
Kép: Vérszövetség- László Gyula rajza
Szerk.: Szathmáry Olga Ottília
Kommentáld!