Kérés a Magyar Rádió

vezérigazgatójához

Tisztelt Vezérigazgató Úr!

Magyarország nótakedvelő közönségét, meggyőződésünk szerint még mindig több, mint egymillió felnőtt magyar embert aggodalommal tölt el az a tény, hogy a Magyar Rádió hullámhosszain évekkel ezelőtt elnémult a magyar nóta, a cigányzene és a cigányzenei kísérettel előadott magyar népdal. Még az 1996-ban megalkotott és hatályba léptetett Médiatörvény is előírta közszolgálati rádió számára a hallgatók legszélesebb körének igényét kielégítő színvonalas zenei műsorok adását, ennek ellenére az elmúlt években a magyar rádió műsorcsatornáin fenti műfajok egyáltalán nem kerültek adásba. Véleményünk szerint a cigányzene, valamint az ilyen kísérettel előadott népdal és népies műdal a magyar emberek zenei anyanyelvének legjelesebb értékhordozója. Legalább annyira kedves és szeretett műfajunk, mint pl. Franciaországban a sanzon, Lengyelországban a polka, vagy Romániában a hora és sirba. Nem tudunk róla, hogy létezik még egy olyan európai uniós ország, amelynek közszolgálati rádiója az elmúlt években annyira elhanyagolta volna milliós közönségét, mint amennyire a Magyar Rádió figyelmen kívül hagyta a nóta és a cigányzene hallgatótáborát.

A Magyar Rádió szalagtára az ország legnagyobb és legszínvonalasabb cigányzenés, nótás és népdalos gyűjteményét rejti. Sajnálatos módon a 30-as és 40-es évek saját rögzítésű felvételei politikai okok miatt megsemmisültek, azonban az 50-es évektől a 80-as évekig felvett és mai is meglévő zenei anyag is felbecsülhetetlen értéket képvisel. Generációk nőttek fel Magyarországon úgy, hogy legnagyobb népdalénekeseink: Bojtor Imre, Béres Ferenc, Madarász Katalin, Kürthy Éva, Kerekes-Tóth Erzsébet, Madaras Gábor, Gaál Gabriella, Török Erzsébet nevéről sem hallott, mert a Magyar Rádió évtizedek óta nem játssza népdalfelvételeiket, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat néhai igazgatója, Bors elvtárs és Aczél elvtárs pedig - a kommunista tömb országai között egyedülálló módon - egyetlen népdalos hanglemezt sem engedélyezett, mert benne a proletár internacionalizmussal összeegyeztethetetlen lappangó magyar nacionalizmus veszélyének feléledését vélte.

Több millió magyar ember szeretné, ha a Magyar Rádió visszatérne több évtizedes múltjában bevált gyakorlatához és ismét közvetítője lenne olyan kuturális-zenei értékeknek, amelyeknek közvetítésére kizárólagos képessége és jogosultsága van. Ebben számítunk az Ön segítségére, szakmai irányítására és a nemzeti kultúra terjesztése iránti elkötelezettségét is kifejező magyar érzelmeire. Közelmúltbéli kinevezéséhez gratulálunk és szívből kívánunk Önnek erőt, kitartást közszolgálatai feladatainak a magyarság érdekében történő végzéséhez.

Budapest, 2011. 01. 21. 

Tisztelettel

a Magyar Nóta Klub 6077 tagja

 Kedves nóta kedvelők!

PETÍCIÓ SZÖVEGE PDF filie

(Kissé nehezen követhető, soronként kell a ball-jobb-le-föl

nyilakkal olvasni a szöveget,

ez a hitelességet szolgálja szerk.)

Örülök, hogy ilyen sokan vagyunk és beszélgetünk.

Sajnos a cselekedetben kevés embert látok!

Ha nincsenek információid ne mondj véleményt!

Hogy tájékozódjatok küldök az útóbbi 3 hónap leveleiből egyet a

többit majd késöbb.

 Üdvözlettel:Nógrádi Tóth István

Magyarnóta Szerzők és Énekesek Országos Egyesülete  Elnöke

Hétfői napokon szívesen válaszolok kérdéseitekre az irodámban, vagy

telefonon a 06  1  3211120/187mellék

Cim:1068 Budapest Városligeti Fasor 38.

A magyar nóta 20 éves mérlege

a Magyarnóta Szerzők és Énekesek Országos Egyesületében

A magyar nótáról az elmúlt években sokféle vélemény hangzott el. Sokan szeretik, vannak, akik nem. Ennek ellenére 200 éve él, gyakran énekeljük, még azok is, akik nem kedvelik.

Zenei kultúránk része volt és lesz is a jövőben.

Sok a gond, a probléma a műfajban, ennek orvoslására a szerzők, énekesek összefogására jött létre az egyesület.

-         1990-ben kerestek fel kérésükkel a szerzők a szakszervezetben, ahol már évek óta a szabadfoglalkozású előadóművészek titkára voltam.

33 szerzővel megalakítottuk az egyesületet, később énekesek és pártoló tagok is csatlakoztak.

Létszámunk fokozatosan növekedett, az utóbbi években 220-250 között van külföldi és magyarországi tagokkal.

Az egyesület alapszabályába bevettem a kiadói és műsorrendezői tevékenységet, amely működésünk anyagi fedezetét részben biztosítja.

6 évig fizetség nélkül vezettem az egyesületet (mert nem volt pénz), mint titkár, majd Dr. Tasnádi László és Leszler József elnöksége után átvettem az elnöki tisztséget.

A rendezvényekhez, kotta, kazetta kiadáshoz pénz kellett, ezt én hoztam az egyesületbe, hivatalos támogatásként 10 év alatt 1700000 Ft-ot. Ezt az összeget könyvelőnk javaslatára eladhatatlan kottában, kazettában visszakaptam.

-         2010-ig 117 kiadvány jelent meg (kotta, könyv, CD, kazetta, DVD), melyeket régen 120, jelenleg 17 üzletben terjesztek. Régebben kéthavonta, most már csak évente kétszer hordom ki az üzletekbe kiadványainkat.

-         1933-ban rendezte a Fráter Lóránt Irodalmi Társaság az 1. Nótaolimpiát, mely a nóták versenye.

Ezt a kezdeményezést folytattam 60 év után és négyévente rendeztem meg.

2. 1993-ban a Pataki Művelődési Házban

3. 1997-ben az Ady Endre Művelődési Házban

4. 2001-ben a Pataki Művelődési Házban

5. 2005-ben a Guttenberg Művelődési Házban

6. 2009-ben a Csepeli Művelődési Házban

A rendezvények egy részét a tv, rádió felvette és sugározta, a csepeli műsort a Nóta Tv-ben láthattuk.

-         16 Nótatábor volt a szakma és Stúdió hallgatók továbbképzésére.

Az elsőt Budapesten rendeztem, ahol Vörös Sári is tanított, majd Zamárdi Művészüdülőben folytattuk. Részt vevőként vagy vendégként nagy énekeseink is ott voltak: Gaál Gabriella, Máté Ottilia, Szentendrei Klári, Talabér Erzsébet, Hollay Bertalan, Bessenyei Ferenc, Béres Ferenc és még sokan mások.

-         Éveken keresztül nótás találkozók voltak, 2010-be Felsőzsolcán tartottuk a magyar nóta válságos helyzetének megbeszélésére.

Ennek folytatása volt a „Tisztelt Illetékesek” című levél, melyet 110 példányban küldtem el kluboknak, énekeseknek, szerzőknek, közös összefogást kérve.

Ezt a levelet elküldtem a Média Felügyeletnek, televízióknak, rádióknak, Minisztériumnak, Ipari Kamarának, 4 felsőfokú oktatási intézménynek, Miniszterelnöknek, Köztársasági Elnöknek, ombucmannak intézkedésüket kérve. Több szervtől választ kaptam, médiáknál biztató a helyzet.

A működési engedélyt is szeretnénk visszaállítani.

A magyar rádióban a Petőfi adón megszűnt magyar nóta műsor visszaállítását követelve 26.000 aláírást gyűjtöttünk, melyet bemutattam Rangos Katalinnak a Kuratórium elnökének.

A magyar rádió elnökét felszólítottam lemondásra, mert média törvényt sért, kurátoroknak megküldve a levelet sikerült meneszteni az elnököt.

-         Az utánpótlás biztosítása érdekében 2005-ben és 2009-ben Nemzetközi énekversenyt rendeztem, a győztesek ma már televízió, rádió énekesek.

-         Énekesek képzése, az utánpótlás kinevelése érdekében Énekiskolát indítottam, mely 7 éve működik 30-50 fővel.

Minden héten pénteken és havonta utolsó szombaton van tanítás 9-18 óráig. A tanultak gyakorlására minden hónap utolsó vasárnapján a Rátkai klubban 14 órától műsort adnak a hallgatók.

-         35 éve szervezek műsorokat Csendül a nóta címmel. 4 éve Nótás hajó megy a Dunán. Műsorainkat a Duna Televízió is felvette.

-         Gaál Gabriella Nótatörténeti kiállítási anyagát folytattam újabb eseményekkelbővítve, Budapesten és vidéken több alkalommal kiállítottuk, nagy siker volt. Állandó kiállítási helyet keresek, melyet megérdemelne a magyar nóta.

- DVD-n is szeretném bemutatni a nótakedvelőknek.

-         1999-től Dankó Pista, majd Artisjus díjat és prémiumot kapnak a szerzők minden évben. Ezt még Dr. Tasnádi Lászlóval sikerült elintézni a Jogvédő Hivatalnál.

2005-től Életmű-díjat és állami kitüntetéseket kapnak az énekesek.

-         Napjainkban a Médiákkal hadakozok, a foglalkoztatást, a működési engedélyt szeretnénk visszaállítani.

Budapest, 2011. január 16.

Nógrádi Tóth István

elnök

Forrás: Nógrádi Tóth István, Magyar Nóta Klub

Szerk.:  Szathmáry Olga Ottilia