Rovásírásunk szójeleivel írt archaikus imádságok
Rovó - 2010.12.31 14:54
Elegendő rovásjeles ima került elő ahhoz, hogy összefoglaljuk az ismérveiket és felvázoljuk kialakulásuk lehetséges történetét.
Az alább sorakozó írásemlékek egy Eurázsiában és Amerikában is
elterjedt ősvallási hagyomány maradékai. Képszerű szójelekkel írták
őket. Azt a kőkori gyakorlatot képviselik, amelyik az indiánok
Amerikába vándorlásakor, azaz 40-30 ezer évvel ezelőtt már létezett.
Ezek az imák a felülnézeti
világmodellek jeleiből, a világmodellek elolvasásával alakultak ki. A
felülnézeti világmodelleket rendszerint negyedekre tagolják, s a sarkok
istenének képszerű és elolvasható jeleit találjuk a negyedekben (1.
ábra). Ennek megfelelően a világmodellek elolvasásával keletkező
imaszövegek is négysorosak és az egyes sorokban az isten jelzői
ismétlődnek. Ez a sarokisten az Ószövetségben említett Óg király
(görögösen Heraklész, a szkíták ősapja), akinek a neve a magyar sarok szóban maradt ránk.
1/a. ábra. A Karanovo kultúra felülnézeti világmodellje Bulgáriából
Makkay János nyomán; azt az ősvallási rendet ábrázolja, miszerint az
Isten helye a világ közepén van, s a Föld a sarkain - az égigérő fán
keresztül - érintkezik az éggel; a világmodell minden jele megfelel a
székely írás jeleinek, ezért el is olvasható; közepén a székely írás
"kis r" jele Rá napisten szimbóluma; a peremen az eget tartó fát
ábrázoló sarokjelkép ismétlődik - ez a székely "g" (ég) megfelelője,
amelynek felső része az égboltot ábrázolja (az égbolt ívéből alakult ki
a székely "e/é" és "o/ó" jel), az alsó eleme pedig a székely "sz"
(szár) jelnek felel meg
1/b. ábra. A karanovoi világmodell jeleinek székely megfelelői: "r" (Rá), "g" (ég), "o/ó" (Óg), "e/é" (ég), "sz" (szár)
Érzékelhetők e szövegekben a szóírás
sajátosságai. A bennük megfigyelhető ligatúraképzés a kínai és a
székely írás máig megőrzött gyakorlata. A csak szójeleket alkalmazó
írás még nem volt képes a ragok és a képzők jelölésére.
Az ábrák alá írt szövegek
(megfejtések) általában nem olvasatot, hanem többnyire csupán
értelmezést jelentenek. Azaz a képjelek alakja, a székely jelek ismert
akrofóniája, a rokon írásrendszerek párhuzamos szójelei és az
általánosan elterjedt ősvallási képzetek alapján meglehetős
biztonsággal következtetni tudunk a jelek fogalomjelentésére és az
imaszöveg tartalmára, de ez általában nem jelenti egyúttal a hangalakok
ismeretét is.
Egy-két szerencsés esetben nem csak a
jelek értelmét, hanem a hangalakját is megközelíthetjük, azaz valódi
olvasatra van esélyünk.
Ilyen elsősorban a Jóma "jó magas" ligatúra, amely a székely jelek alapján a Jóma Jima, a finn nyelvben a jumala "isten", a magyarban az ima, a japánban Jimmu jomas "táltos" hangalakja felel meg tenno, egy penut indián nyelvben pedig a .
olvasatot adja. Ennek az istennévnek az iráni mitológiában.
Ehhez az összetett szóhoz társulhat még például a szár, a jó és a kő szó is - a további kutatások sikere esetén.
A szövegek ritmusa megengedi annak
feltételezését, hogy az imáknak egykor dallamuk volt és énekelték őket.
Izgalmas feladat lenne megtalálni e dallamokat a népek dalkincsében.
Az imádságszöveget hordozó emlékek
közé tartozik az anaszazi edény, a tiszalöki szkíta bögre, az
afrászijábi tál, a schwechati avar ékszer, a sopronkőhidai avar
sótartó, a regölyi gyűrű, a berekböszörményi ezüstgyűrű és a karcagi
karika rovásjelekkel írt imádsága is.
A felsorolt archaikus imaszövegeket
megértve felmerül a kérdés, hogy népi cserépedényeink hasonló
szerkezetű "díszítése" nem rögzít-e ezekhez hasonló imákat legalább
néhány esetben? E lehetőség illusztrálására mutatjuk be e cikk végén a
magyarszombatfai tányért.
Az anaszazi edény
2/a. Anaszazi edény és az edény egyik ligatúrája
2/b. Az anaszazi edény feltehető olvasási rendje a képszerű jelekből álló ligatúrák jelentésével: "Jóma(gas)-jókő; Jóma(gas)-jókő; Jóma(gas)-jókő;, Jóma(gas)-jókő föld(je)"; ebből a Jóma(gas)-jókő a Tejúttal azonosított és a lépcsős toronytemplommal jelképezett isten neve lehetett
2/c. Az anaszazi edény elemi jelei: a jó, ma(gas), kő és föld szójelek; a jó szójel a Tejutat jelképezi az égig csapó hullámtaraj alakjában; a ma(gas) és a kő szójelek a lépcsős toronytemplom két oldalát ábrázolják; a körbe zárt kereszt alakú föld
jel a teremtett és rendezett világ közepének, az Ararát körüli Édennek
a térképe a négy szent folyóval (ezt a jelet az 50 000 évvel korábbi
közös őshazából hozták magukkal az indiánok ősei)
2/d. Az anaszazi
edény elemi jeleinek székely párhuzamai: a "j" (jó), az "m" (magas), a
"k" (kő) és az "f" (Föld) jelek; az itt látható "k" a budapesti hun
fibula "északi" szavában szerepel s a csencsói sarokkövön és az ótürk
írásban is megtalálható kő szójelből alakult ki a jelhasadás során (amikor a kő szójeléből "k" és "ö/ő" betű keletkezett)
A tiszalöki szkíta bögre
3/a. ábra. A tiszalöki szkíta bögre; az ima a magas jó kő sorok ismétlődéséből áll
3/b. ábra. Paziriki szkíta szőnyeg "magas Jóma kő" ligatúrája a
tiszalöki ligatúra képszerűbb változatával; világossá teszi, hogy a
liszalöki lineáris jelek a szkíták által használt lépcsős toronytemplom
ábrázolásából alakultak ki
3/c. ábra. A tiszalöki szkíta bögre elemi jelei
3/c. ábra. A tiszalöki szkíta bögre elemi jeleinek párhuzamai: kínai kaptató "magasba vezető út" szójel; csukcs jó szójel Diringer nyomán; az ótürk ök, ük, kö, kü szótagjel képszerűbb alakja D. D. Vasziljev nyomán (egy, a hun "k" és a székely "ö" betűk alapján feltételezhető hun kő szójel származéka, vagy rokona lehet)
Az afrászijábi tál
4/a. ábra. A IX-X. századi afrászijábi tál
4/b. ábra. Az afrászijábi tál imaszövegének feltehető olvasási rendje: " Jóma szár, Jóma szár, Jóma szár, Jóma szár földje"
4/c. ábra. Az afrászijábi tál jelei: a Jóma ligatúra a székely "j" (jó) és "m" (magas) előképének összevonása; a szár szójel és a Föld szójel
4/d. ábra. Az afrászijábi tál jeleinek székely megfelelői
A schwechati avar ékszer
5/a. ábra. A schwechati avar ékszer tisztított képe
5/b. ábra. A schwechati avar ékszer jeleinek értelme a "Nagy ős, nagy ős, nagy ős, nagy ős földje" szöveggel adható vissza; a székely "n" betű formai megfelelője a hettita hieroglif írásban és a kínai írásban is a nag y szójele
5/c. ábra. A schwechati ékszer jelei
5/d. A schwechati jelek megfelelői a székely írásban: az "n" (nagy). "us" (ős) és az "f" (Föld) jele
A sopronkőhidai avar sótartó
6. ábra. A sopronkőhidai avar sótartó kiterített rajza a magas ős(i) sarok szöveg két példányával
A regölyi gyűrű
Egy szójelekkel írt ősvallási imádságot írtak a gyűrűbe.
7/a. ábra. A regölyi gyűrű
szár kő, szár ak (sarok) ég, nagy kő, szár kő, nagy x x, nagy kő
7/b. ábra. A regölyi gyűrű jeleinek olvasata; a gyűrűn lévő törés a második sor jobb szélső jelén megy keresztül; egyes jelek azonosításának bizonytalansága miatt a sorok rendje és az olvasat nem állapítható meg biztosan;
a fenti két sorban közölt jelsor első 4-4 szövegmodulja azonban
teljesen azonos, eltérés csak az ezeket követő részekben van; ebből
következően az imádság négysoros lehet, ahol az első és a harmadik sor
szövege azonos
A berekböszörményi ezüst pecsétgyűrű
8/a. ábra. A berekböszörményi Árpád-kori ezüstgyűrű; középen Egy isten szójele; a köriratban négyszer ismétlődik a "nagy szár ég" imádságszöveg
8/b. ábra. Az ismétlődő sor jelei: nagy szár ég
8/c. ábra. A berekböszörményi ezüstgyűrű jeleinek megfelelő székely "gy" (Egy), "n" (nagy), "sz" (szár) és "g" (ég) jelek
A karcagi karika
9. ábra. A karcagi karika; a köríratban a Magas égi kő, magas kő imádságformula ismétlődik három és félszer, majd a földje/földjei
szó zárja az imádságot; ez esetben a négy részre tagolt világmodell
rajzából csak egy négysoros versszöveg maradt, amelyben a ragozás
kedvéért már magánhangzót is alkalmaznak
10/a. ábra. A magyarszombatfai tányéron látható négy "virág" a székely írás hieroglifikus előzményei segítségével Jóma ten (Jó, magasságos isten) alakban elolvasható; ez Jimmu Tenno, a Kr. e. I. évezredben élt első japán császár nevének magyar változata (a korabeli japán jomon kerámiákon a Jóma ligatúra is előfordul); a Jóma név máshol is felbukkan a magyar jelkincsben, a ten
méltóságnévvel való együttes előfordulására azonban - tudomásom szerint
- csak ezen az őrségi tálon van példa; évezredekkel ezelőtt e
magyarszombatfai tányér szövege is lehetett imádságszöveg
10/b. ábra. A magyarszombatfai tál jeleinek székely megfelelői: "j" (jó), "m" (magas) és "nt/tn" (ten)
Forrás: Varga Géza írástörténész
Rovó rovata (rovo.virtus.hu)
Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia
az "Együtt Budakesziért Fórum"
Közösségi Oldal veztője
Kommentáld!