Spanyol spekulánsok ellen tüntettek a

m name="quality" value="high" />

 

pátyiak

VIDEON

Golfváros Pátyon? Civilek támadják a mega-projektet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A budapesti agglomerációban évek óta jelentős zöldmezős beruházások zajlanak, s a Zsámbéki-medencében, Páty térségében

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A PÁTYI  TÖRTÉNET TANULSÁGOS KITÉRŐ

- A SÁVOLYI BALATONRING KAPCSÁN

a sávolyi Balatonring 

 

 

ügyében elhíresült,

 

 

 

 

 

 

 

 

"Vegyél egy jó ötletet, dajkáld, vesd el a magot, és aztán taposd agyon. Valahogy ez történt Sávolyon, ahol valaki motorversenypályát álmodott.

Álmodott hozzá pénzt, ígéreteket, és aztán felébredt, mert bilibe lógott a kisujja. Gyenesei István volt önkormányzati miniszter a MIX online-nak felelőssége teljes tudatában elmondta véleményét a botrányízű sávolyi Balatonring építésének alakulásáról. 

 

 Gyenesei István turizmusért és sportért is felelős önkormányzati miniszter volt akkor, amikor Bajnai Gordon gazdasági miniszterként fungált, és közösen lerakták a sávolyi MotoGP pálya alapkövét. A kamerák előtt szélesen mosolygott a két miniszter, ahogy az alapító okiratot a földbe helyezték. Gyenesei István azóta már nem miniszter, de mint a Somogyért Egyesület elnöke, és országgyűlési képviselő, továbbra is szívén viseli a hazai ügyeket. (a MIX ONLINE Vele készült interjúját vágatlanul másolom be...)

 

 

 

 

 

 

 

Mix online: Mitől volt olyan vidám az alapkőletételnél?


Gyenesei István: Örültem, mert spanyol befektetők spanyol tőkével csodálatos versenypálya építését ígérték közel a Balatonhoz. Örültem a térségbe fejlődést hozó, turisztikai attrakciót megcsillantó megatervnek, hiszen miniszterként a turizmust is felügyeltem. 


M. O.: Azóta mintha keserűbb lenne a mosolya...


Gy. I.: Sok mindenre rájöttem menet közben, hiszen közvetlen közelről láthattam az ügyek alakulását. Mondhatni, belülről. Ezért emeltem fel a szavam már három hónappal az alapkő elhelyezése után, "rossz felé megyünk, barátaim!". Megdöbbentő ötletre bukkantam, vegyünk egy jó darab földet, lehetőleg minél olcsóbban. Ígérjünk minél vonzóbb fejlesztést, szédítsük meg a helyi lakosokat. Nyerjünk meg magunknak fontos helyi és kormánypárti politikusokat. Majd minősíttessük át a szántóföldet magasabb kategóriájú területté, helyezzünk kilátásba egy motorversenypálya építést és százezreket vonzó versenyt. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy az eredeti terv szerinti versenypályához szükséges alig harminc hektárt körülvevő 570 olcsón vásárolt hektárunk még értékesebb legyen. 


M. O.: Mi ezzel a baj? Jön egy spanyol befektető, kifizeti az építkezést, és a magyar állam partner a világbajnokság rendezésében. Mindez a Balaton idegenforgalmának fellendülését segítheti, nem?


Gy. I.: Ez így nagyon is rendben lenne, ha a külföldi befektető a beruházáshoz szükséges pénzt letétbe helyezi, behozza Magyarországra. Hamar kiderült azonban, hogy hitelből akarták megvalósítani. A spanyol bankok nem adtak hitelt a beruházónak. Óriási ötletük támadt: támogassa meg őket a magyar állam, adják a pénzt a magyar bankok.


M. O.: És adták?


Gy. I.: Dehogy adták. Sem a vállalkozói alapon működő kereskedelmi bankok, sem a Magyar Fejlesztési Bank nem volt hajlandó meghitelezni egy bizonytalan kimenetelű óriásprojektet. Természetesen elvárták, hogy a beruházó hozzon megtérülési, visszafizetési garanciát.


M. O.: És hozott?


Gy. I: Ha hozott volna, most nem lenne miről beszélnünk. Már rég megépülhetett volna a pálya. Ráadásul meg nem erősített információk szerint az a spanyol cég, amelyik a jogdíjat és a szervezést felvállaló Balatonring Zrt-nek 70 százalékos tulajdonosa (30 százalék a magyar állam tulajdonában lévő Magyar Turizmus Zrt-é), a spanyol bankok szerint mindössze 12 ezer euróra (3 millió forintra) hitelképes. 


M. O.: Kit terhelt volna a fenntartási költség, és ki fizette volna a verseny jogdíjait?


Gy. I.: A magyar állam. Csak a versenyrendezés éves jogdíja 5 millió euró (1,3-1,4 milliárd ft.) és még nem beszéltünk magáról a verseny rendezési költségeiről, a pálya fenntartásáról, üzemeltetéséről, éves költségeiről.


M. O.: Suchman Tamás, a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke azt mondta, több száz munkahely veszik el, ha meghiúsul a beruházás. 


Gy. I.: Suchman úr sok mindent mond. Például ez sem igaz. Legföljebb 10-12 embert foglalkoztatott volna ez a pálya, a Hungaroringen sem dolgoznak többen. A rendezés és a verseny időszakában a környéken természetesen biztos, hogy megélénkülne a forgalom, és időszakosan sokaknak adna bevételi, megélhetési lehetőséget. Nekünk, somogyiaknak ezért lett volna különösen fontos a beruházás megvalósítása.


M. O.: Önök perben, haragban vannak Suchman úrral?


Gy. I.: Részemről biztos, hogy nincs se per, se harag, csupán másként látom a világot. Viszont Sávollyal kapcsolatosan Suchman Tamás szereplése megér egy misét. A kormánybiztos úr valami megmagyarázhatatlan ok miatt a magyar érdekek helyett a spanyol érdekeket képviseli. Eközben, akár az elszabadult hajóágyú, tör-zúz maga körül. És ez sajnálatos. Most például Niklai Ákost és a Magyar Turizmus Zrt.-t ostorozza, holott minden erővel segíteni kéne őket. Niklai Ákos szerintem jó időben, tisztességesen és bátran mondott le a Magyar Turizmus Zrt. elnökségéről, de előtte folyamatosan kifejtette álláspontját, mely szerint ilyen konstrukcióban nem szabad megépíteni a sávolyi pályát. Niklai Ákossal és sokakkal együtt nem Suchman Tamásra, hanem a Balatonring elvesztése miatt haragszunk. 


M. O.: És mi lesz Sávollyal? Állítólag csődközeli állapotba kerül a falu?


Gy. I.: Ez bizony így van. Sávolyt behúzták a csőbe. Csak most vették észre, hogy a megépített szennyvízcsatorna nem is nekik készült. Ahogy ígéreteken sem lehet motorozni, úgy a muszájból létrehozott hatalmas csatornarendszert sem képes egy kis falu működtetni. Ha van egy kis tisztesség a spanyol vállalkozóban, akkor most segíthet nekik mindaddig, míg az általuk erőltetett Balatonringet el nem készítik. De nem hitellel, mint azt tette korábban, mert ezzel az önkormányzatot törvénysértésbe vitte, vinné. Amíg miniszter voltam, láttam a település helyzetét, és volt módom segíteni, több tízmilliós támogatásról döntöttem Sávoly és környéke javára.


M. O.: Suchman Tamás minden nyilatkozatában cáfolja az önök, a Magyar Turizmus Zrt. jó szándékát és szakmai hozzáértését. Szerinte éppen a Turizmus Zrt. akadályozott meg egy jelentős hazai turisztikai látványosságot. 


Gy. I.: Értem, hogy ön mindkét félnek meg akarja adni a vélemény-nyilvánítás lehetőségét, de míg Suchman úr minden televízióban kifejthette már álláspontját, a mi véleménynyilvánításunk még vissza van. Ugyanakkor nem kérdőjelezem meg Suchman úr jóindulatát, jó szándékát és szakmai kompetenciáját. Csupán egyikkel sem értek egyet, és ezzel nem vagyok egyedül. Pénzintézeti és turisztikai szakemberek, civil szervezetek és pártok, politikusok és újságírók egyre többen ítélik meg velem azonosan az előállt helyzetet.


M. O.: Kemény szavak, kemény állítások. Ennek az ellenkezőjét is olvashatjuk. Fenntartja?"


Gy. I.: Természetesen, száz százalékban. "

Fotó: Varga Gábor
"

 

Spanyolországban bejegyzett Grupo Milton akar egy megaprojekt keretében óriási „golfvárost” építeni.

A budapesti agglomeráció egyik legjelentősebb ingatlanbiznisze zajlik a Zsámbéki-medencében. A Páty és Telki közti területen a sávolyi Balatonring versenypálya építője akar golfpályával kombinált lakóparkot létrehozni.

 

A pátyi képviselőtestület mellette van, de egyre nő az ingatlanspekulációra gyanakvók, illetve a természetvédő ellenzők tábora, bár közülük többen életveszélyes fenyegetést kaptak. Felhívásukra március 23-án tüntetés voltl a spanyol követség előtt.

 

KIS KRONOLÓGIAI ÁTTEKINTÉS!!!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A testület kirúgta a település érdekeit védő ügyvédjét, és a helyi lap főszerkesztőjét. Mindkettőjük helyére pályáztatás nélkül más településről idehozott személyeket neveztek ki.

 

A beruházást támogató képviselők maguk közül választottak a helyi laphoz négy fős szerkesztőbizottságot, ami valószínűleg szerepet játszott abban, hogy a következő másfél évben nem jelent meg egyetlen sor sem az újságban a tervezett beruházásról.

(Az egyetlen kivétel a februári, helyi népszavazás előtt 3 nappal megjelenő propaganda-kiadvány volt, melyben azonban az ellenzők véleménye nem jelenhetett meg).
(...elvégre szólás és sajtó szabdság van, melyet a törvényi hierarchia csúcsán lévő 1949.évi XX-as, az alkotmányról szóló törvény deklarál! Igaz ez a törvény sem véd - a véletlen autóbalesetektől, meg a fenyegetések következményeitől sem...ismerős...) szerk.

A másfél éves csend oka nyilvánvalóan az volt, hogy a háttérben „fejlesztőként” ekkor már a spanyolok dolgoztak... Ugyan a budapesti agglomerációra vonatkozó törvényben még „magas zöldfelületi arányú térségnek” jelölték ki a fejlesztésre kiválasztott területet, erről a továbbiakban igyekeztek megfeledkezni.

A kertfalu koncepcióját szigorúan védeni próbáló, ezért maximált lélekszámú, lassú növekedést engedélyező Telki közvetlen szomszédságában egy kisebb város felépítését határozták el, annak minden következményével (népesség-, forgalom-, zajszint növekedése, környezetszennyezés és rombolás stb.) együtt.

 

Meg is indult a suttogás, hogy az elkövetkező években – lakóingatlanonként 3 fővel számolva – közel 9000 fős különálló város jönne létre a jelenleg 6700 fős Páty mellett, s miközben egyesek kereskedelmi-szórakoztatóközpontot, megaplázát, vigalmi negyedet vizionáltak, mások a visszafordíthatatlan károkról kezdtek el beszélni, amelyeket az „irtózatos méretű ingatlan-fejlesztés” okoz majd a térségben.

A kritikus hangokkal azonban nem törődött a pátyi testület. 2009 augusztusában – a törvényileg előírt engedélyeztetési eljárás részeként – már ennek a tervmódosításnak az anyagát postázták véleményezésre a környező településeknek (Budakeszi, Telki, Tök, Zsámbék, Biatorbágy, Nagykovácsi) és az illetékes államigazgatási, érdekképviseleti és társadalmi szervezeteknek.

A pátyi önkormányzat képviselőtestületének 2009 októberében bemutatott – a projektbe bevont spanyol Grupo Milton által készíttetett

 

– tervrajzokon is már egy lakópark, valamint szállodák, konferenciaközpont, éttermek, bevásárlóközpont stb. voltak láthatók a golfpálya körül.

 

A pátyi képviselő-testület        döntő többsége és Bognár Imre  polgármester

 

 

 

változatlanul

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  támogatta az elképzeléseket!

Telki főépítésze, polgármestere, a község önkormányzata, illetve Budakeszi önkormányzata és a Zsámbék-medence Tájvédelmi Egyesület határozottan tiltakozott a golffalura vonatkozó, módosított településrendezési terv miatt.

(Talán nem véletlenül  Budakeszin is, ugyanezt a "golfpályásdit" akarták eljátszani, kissé más köntösben... 2000-ben az "Álomvölgy elleni" helyi Népszavazás alkalmával a Civilek SZERVEZKEDTEK ugyanezen témakörben! Bár itt is hasonló volt a RÉSZÉVÉTELI ARÁNY, DE A KÉPVISELŐTESTÜLET (A NÉPAKARATI TÖBBSÉGET ELFOGADTA ÉS ITT BUDAKESZIN NEM VALÓSULT MEG A GIGANTIKUS ÉPÍTKEZÉS) szerk.  én is részese voltam a kezdeményezésnek!) Meg is kaptuk érte "jutalmunkat" MÉG A SZERVEZÉS FOLYAMATÁBAN , talán ezért ismerős a számomra a "fenyegetősdi" módszere... no meg más is! A személyek ellehetetlenítése... némi autóbaleset, véletlenül - szemtanuk nélkül! Tettes ismeretlen...

 

SOKÁIG LEHET FÉLELEMBEN TARTANI VALAKIT! ÁM NEM ÖRÖKKÉ! CSAK AZ EMBEREK ÖSSZEFOGÁSÁBAN LEHET BÍZNI - EZ AZ ÉLEDŐ VALÓDI DEMOKRÁCIA!!!

Felerősödött az ellenzők hangja

2009 novemberében már annyira felerősödött az ellenzők hangja, hogy a helyi vita országos botránnyá dagadt.

A pátyi fejleményekkel a bal- és jobboldali média is foglalkozott, de hamarosan kiderült, hogy a mögöttük álló pártok álláspontja ebben a kérdésben igencsak „felemás”. Pörzse Sándor, az Echo TV Pörzsölő című műsorának vezetője Páty ürügyén november 27-én be is adta felmondását, mert a békési földpanamákról és a pátyi lakóparképítésről készített műsorát letiltották.

 

„Legutóbbi stúdióbeszélgetésem, amelyet Telki polgármesterével és egy civillel a pátyi ingatlanpanamával kapcsolatban folytattam, nem kerülhetett adásba”- állította Pörzse.

A civileket viszont nem lehetett ilyen könnyen leállítani. Az interneten megjelent honlapok és számos blog, fórum jóvoltából egyre több részlet látott napvilágot, miként lett a golfpályából előbb golffalu, majd golfváros.

 

Országos visszhangot azonban csak az Index tavaly novemberi cikke keltett, amely tovább szította a kedélyeket.

A nyilvánosság erejét tapasztalva, a környékbeli települések és helyi civil szervezetek is aktivizálták magukat.

 

Egyrészt arra hivatkoztak, hogy a megaprojekt a Natura 2000 természetvédelmi terület közvetlen szomszédságában épül meg, felépülése esetén hatalmas környezeti károkat fog okozni a térségnek, oda lesz a jó levegő, a csend és a nyugalom, az utakon hatalmas dugók alakulnak ki, miáltal a Zsámbéki-medence turisztikai-természeti értéke is nagymértékben csökken. Emellett a koncepció több jogszabályt is sért.  

A terveket ellenzők Pátyon is mozgósítottak. 2009. november 30-án Tollner József beruházást ellenző önkormányzati képviselő népszavazási kérdést nyújtott be a jegyzőnek, mely arra vonatkozott, hogy a testület ne növelhesse a kérdéses terület nagyságát és beépíthetőségét. (Lásd a vele készült interjút. Meglepetésre, a testület – korábbi népszavazást ellenző döntése után – december 3-án, mint saját kezdeményezést, egyhangúan megszavazta a népszavazási indítványt. Hamarosan kiderült, hogy a népszavazás szavazatszámláló bizottságaiból sorra kiszavazták az ellenzők jelöltjeit.

(A népszavazási törvény szerint a kezdeményező minden bizottságba delegálhatott volna egy főt.)

Néhány nappal később az országgyűlésben is volt visszhangja a történteknek.

 

Előbb december 7-én Gyenesei István szólalt fel: "Feltűnt-e valakinek, hogy bizonyos személyek, illetve szervezetek egyaránt megtalálhatók a sávolyi motorversenypálya beruházói, a Nemzeti Nyomozó hivatali vizsgálat alatt álló 11 milliárd forintos állami támogatásban részesült adonyi magtárépítés, a pátyi területátminősítési törvényt megcsúfolva szorgalmazók, s a taszári repülőtéri fejlesztésben gyanússá vált közreműködők között? Mi lehet az oka annak, hogy a legtöbb médium, amely a vélt visszaélésekkel kapcsolatos oknyomozásba kezdett, egy idő után gyorsan behúzta a féket?”

 

Majd egy héttel később

 Gulyás Dénes fideszes képviselő firtatta, hogy milyen gazdasági és egyéb érdekek mozognak a pátyi beruházás hátterében, s áll-e állami támogatás a terv mögött?

 

Gulyás érdeklődésére Katona Tamás államtitkár nemmel válaszolt, de a pletykák, miszerint a golfváros támogatásáról

"titkos kormányhatározattal” döntöttek.

December közepén Telki polgármestere, Danóczy Balázs is nyilatkozott az MTI-nek, kijelentve, hogy pátyi elképzelések szakmai és jogi szempontból elfogadhatatlanok, mert golfpálya címén egy új, várost építenek, s azt Telkihez akarják ragasztani.

 

Kijelentette, hogy Telki önkormányzata közös fellépést tervez a környező településekkel annak érdekében, hogy ne épülhessen meg ez a pátyi „új város”. Folyamatosan hallatták szavukat a civil szervezetek is.  

Zöld út a mega-beruházásnak 

A sávolyi fejlemények ismeretében az is felvetődött, hogy a bizonytalan gazdasági hátterű Grupo Milton –projektcégként – Pátyon is csak ígérget. Az ellenzők felhívták a figyelmet a „spanyol módszerre”, miközben Sávoly esetében MFB hitelből akarták!

Pátyon pályázati pénzekből akarják előteremteni a pénzt! aztán a beruházások elkezdése után „ráülnek” a megszerzett és már korlátozás nélküli földterületekre, majd néhány hónap elteltével átpasszolják egy másik beruházónak, akit már nem kötnek a Grupo Milton ígéretei.

 

Pátyon el is terjedtek olyan hírek, hogy a felminősített (s ezáltal sokszorosára drágult) területet és a kellően felturbósított projektet a Grupo Milton el kívánja adni egy andorrai cégnek.

 

Mások arról beszéltek, hogy a Sukorónál meghiúsult King City projektet költöztetnék át a térségbe, mert a spanyol-magyar ingatlanspekulánsok átpasszolják a beruházást a kaszinóváros beruházóinak.

Sokan abban reménykedtek, hogy a február 14-re kiírt népszavazás mindezt okafogyottá teszi, s a kedélyek megnyugodnak.

 

Ám csalódniuk kellett, mert a helyi népszavazásoknál megszokotthoz képest ugyan magas, de az érvényességhez kevés, 43 százalékos részvétel miatt a szavazás eredménytelen volt, bár a voksolók kétharmada elutasította a „megalomán” elképzeléseket.

A tervezett golfváros körüli háborúskodás 2010-ben egyre inkább eszkalálódott, mert bár a népszavazás nem hozott sikert, lehetőségként még megmaradt az ellenzők számára a jogi út a beruházás leállítására.

Esélyt kínált a tervek megvétózására, hogy a fejlesztések ellen számos testület és szakember is tiltakozott. A helyi civil szervezetek mellett többek között az Élőlánc Magyarországért, a Kodolányi János Kulturális és Környezetvédő Közhasznú Egyesület, a Páty Zsámbéki-kanyar Lakóparkért Egyesült, a Pátyi Szülők Egyesülete, a Telki Sportegyesület, a Telki Polgári Kör Egyesület, az LMP, és Hajnóczi Péter, a Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal állami főépítésze is szót emelt a beruházás ellen. A legkomolyabb jogi érveket az a szakvélemény sorakoztatta fel, amelyet Körmendy Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa készített a Zsámbéki-medence Tájvédelmi Egyesület megbízásából.

 

Ez kimondja, hogy már a 2006-os szabályozás jogsértő volt, mivel a települések közigazgatási határától 200 méterre tilos beépítésre szánt területet kijelölni. Emellett megállapítja, hogy az új szabályozás ütközhet mind az agglomerációs törvény, mind az építési törvény egyes előírásaival.

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is felemelte szavát a beruházás ellen,

Fülöp Sándor hozzátette: ha mégis jogsértő döntések születnének Pátyon, az Alkotmánybírósághoz fordul.

 

Páty vezetőit

nem érdekli

az ombudsman
MTI 

A pátyi képviselő-testület hétfőn elfogadta a golf-projekt beruházójával, a Grupo Miltonnal kötendő településrendezési szerződést, valamint az e dokumentum részét képező, jelzálogra vonatkozó kitételeket.

Nem fogadta el a tervezett pátyi golf-projekt visszásságaira figyelmeztető ombudsmani észrevételeket a helyi képviselő-testület!

Helyette saját szakértővel vizsgáltatja meg a beruházás jogi hátterét, közölte a "golffalu" megépítését ellenző csoport egyik tagja az ülést követően, hétfőn este.

Tollner József független képviselő elmondta,

hogy a rendkívüli testületi ülésen 9-4 arányban elvetették

a Fülöp Sándor "zöld" ombudsman

által megküldött,

számos jogi aggályt felsoroló ajánlást, egyúttal egy saját szakértő megbízásáról határoztak.

A képviselő-testület ezután elfogadta a golf-projekt beruházójával, a Grupo Miltonnal kötendő településrendezési szerződést, valamint az e dokumentum részét képező, jelzálogra vonatkozó kitételeket.

A független képviselő elmondása szerint, míg az önkormányzat értékbecslője körülbelül 3 milliárd forintra értékelte a spanyol cég által jelzálogként felajánlott székesfehérvári ipari ingatlant,

addig a civilek szakértője úgy vélekedett:

a legelő besorolású terület legfeljebb 1,5 milliárdot ér, s ezen összegnek is csak az egyharmadára javasolt a jelzálog megkötése.

Tollner József elmondta, hogy értesüléseik szerint az ominózus telek közepén

*500 négyzetméteres védősávval egy szennyvíztároló található, s egy úgynevezett véderdő terve is szerepel a dokumentumokon, vagyis a felajánlott ipari ingatlan esetleges beépítése erősen korlátozott.

 

A legelő értékét csökkenti a rajta keresztülmenő számos közmű, illetve az, hogy úttól, autópályától távol található - tette hozzá.

Az ipari ingatlan jelzálogkénti elfogadása a képviselő szerint felvetheti a hűtlen kezelés gyanúját, hisz ez a telek semmiképp sem fedezné az önkormányzat kárát abban az esetben, ha a spanyol beruházó mégsem építené meg a golf-projekt első lépcsőjeként beígért, 3-3,5 milliárd forintba kerülő elkerülő utat Páty térségében.

A képviselők többségi szavazással megerősítették a február 22-én jóváhagyott új szabályozási tervet (ez a golf-projekt merészebb változatának megvalósításához teremtett zöld utat), ám annak hatályba lépését az eredeti március 31-i dátumhoz képest július 15-re tolták ki.

Tollner József szerint így az ombudsman – noha beígérte – egyelőre nem kérhetné az Alkotmánybíróságtól a határozat megsemmisítését, hiszen egy, még hatályba sem lépett határozatot nem lehet megsemmisíteni.

 

A képviselő hozzátette: a hétfőn megszavazott településrendezési szerződésbe bekerült egy olyan kitétel is, amely szerint, ha az Alkotmánybíróság mégis visszalépésre szólítaná fel az önkormányzatot, akkor a felek tulajdonképpen "újragombolnák a kabátot".

 

Vagyis a jogi "bakik" kijavítása után a Grupo Milton a korábban eldöntött feltételekkel mindenképp megépíthetné a civilek szerint gigantikus méretű golffalut.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának vasárnapi közleménye szerint jogszabályellenes a pátyi önkormányzat golfpálya-beruházással kapcsolatos eljárása. Ha a testület nem helyezi hatályon kívül a beruházást támogató rendeletét, akkor Fülöp Sándor ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordul.

 

 

 

Alkotmánybírósághoz fordultak

Páty miatt
2010. május 17. 10:44 

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, Fülöp Sándor a pátyi önkormányzat rendelkezéseinek alkotmányellenességét vizsgáltatja meg. 
 
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa Alkotmánybírósághoz címzett beadványában indítványozta Páty Község Önkormányzatának egy 2006-os rendelettel elfogadott szabályozási terve, a hatályos településszerkezeti tervet módosító, 2010 február 22-i határozata, és a még hatályba nem lépett, a hatályos szabályozási terv módosításáról szóló február 22.-i önkormányzati rendelet alkotmányellenességének vizsgálatát.

 

A pátyi képviselőtestület név szerinti szavazással utasította el a goflakópark-projektet elmarasztaló ombudsmani állásfoglalást.

 

Az ügyben Tollner József feljelentése nyomán különösen nagy értékű csalás gyanújával nyomoz a rendőrség.

 

A pátyi önkormányzat figyelmen kívül hagyta szavait, s a testület 2002. február 22-én, a képviselők nagy többségének szavazatával módosította a szabályozási tervet, s így megvalósíthatóvá vált a beruházás mega-változata. A képviselőtestület döntését nyílt ülésen, 80-100 dühös, bekiabáló, „Mennyit kaptatok ezért?” táblákat tartó lakos előtt hozta. A beruházó képviselője nem jelent meg az ülésen. Az ülés után Bognár András, az MTI-nek elmondta, hogy az új szabályozás a Grupo Miltonnal kötendő szerződés aláírása után, március 31-től lép életbe, és a település érdekeit szolgálja.

Titokzatos félreállások 

Az előzmények után okkal várhatta a kívülálló, hogy a döntést elemi erejű felháborodás és tiltakozás követi majd. Nem így történt. Sőt február végén, váratlanul visszavonult a telki polgármester, Danóczy Balázs, és március elején követte őt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Gulyás Dénes is.

Danóczy nem indokolta döntését, lemondása hátteréről nem nyilatkozott. A hozzá közelállók szerint súlyos fenyegetéseket kapott, s a "saját biztonsága, illetve a település érdekében" vonult vissza a közügyektől. A február 22-i pátyi önkormányzati testületi döntés után Gulyás Dénes még igen harcosan, lemondásra szólította föl az önkormányzat fideszes képviselőit, mivel a pátyiak érdekeivel és akaratával ellenkező döntést hoztak, ám néhány nappal később ő is elhallgatott. Március elején pedig bejelentette, hogy nem kíván foglalkozni a pátyi ügyekkel. Indoklásképpen kampányfőnöke azt nyilatkozta: "Megvan rá az okunk", ami a pátyi ellenzék szerint azt jelenti, hogy őt is életveszélyesen megfenyegették. Hasonló fenyegetéseket civilek is kaptak, akiknek egyrészt a tudomására hozták, hogy ha mozgolódni kezdenek, akkor nem kapnak önkormányzati támogatást a működésükhöz, másokat pedig rejtélyes üzenetekben figyelmeztettek arra, hogy „a környező erdőkből bármikor kiugorhat egy szarvas vagy őz a gépkocsijuk elé”.

A február 22-i döntésről az Index is beszámolt, s ezen a napon Kovács Bence János, a Grupo Milton elnökeként feljelentette a hírportál újságíróját, Bodoky Tamást, aljas indokból nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért, s személyiségi jogai és jó hírneve megsértése miatt polgári nem vagyoni és vagyoni jellegű kártérítési eljárást indított ellene. Ugyanakkor a Grupo Milton szándékos, tudatos károkozás címén kezdeményezett nagy összegű pert az érintettek ellen.  

A világhálón a pátyi beruházás ellenzői Bodoky mellé álltak, s nagyon sok új adattal árnyalták tovább a mutyi részleteit.

 

Bodoky is viszonttámadott és feljelentést tett Kovács ellen, és a háborúskodás néhány nap múlva tovább durvult.

 

Bodoky Tamás Mervó Józseftől e-mailen egy Szelíd motorosok című filmből készült összeállítást kapott, amely a két motoros útmenti halálával végződik.

 

A klip megtekinthető Bodoky blogján (www.bodoky.blog.hu), s nem kell különösebb kommentár hozzá. (A cikk leadásakor még nincs hírünk, hogy a beruházás egyik ellenzőjének a Keresztapából elküldték volna az ágyra tett, levágott lófej-jelenetet.) 

Március 31-ig már csak egy hét van hátra. Ha aláírják a szerződést, akkor a szép szavak után a tetteknek kellene következnie, vagyis a beruházónak „víritani kell a lóvét”, méghozzá milliárdos tételekben.

 

Vajon a Grupo Milton sávolyi, pécsi és egyéb ügyei ismeretében milyen tétekben fogadnának az irodák a pátyimutyi végére?

 

Vajon a pátyiak ellenőrizték-e, hogy a projektcég mögött ki is a beruházó, s milyen saját tőkeerővel rendelkezik?

 

Vajon Bognár úr miért nem okul sávolyi kollégája példájából?

Vajon egy önkormányzatnak van-e joga elpuskázni egy egész kistérség jövőjét?

 

S nem utolsósorban, vajon a projektet mindenáron erőltető képviselők kit illetve kiket képviselnek?

 

SEBŐ JÁNOS

NO A KÉRDÉSEK KÉRDÉSE -

 

MIKOR KERÜL ELŐ A BEFEKTETŐ CÉG? NO MEG MILYEN SAKKJÁTSZMÁT FOLYTAT?

Mi lesz a Pécsi ügy konzekvenciája Páty vonatkozásában?

 

CIVILEK HAJRÁ! szerk. m name="quality" value="high" />