Vida Gábor
biológus, botanikus, genetikus

2015. január 15-én csütörtökön 19 órakor

Budakeszin

a
Kálvin-teremben
(2092 Budakeszi, Fő út 159.)

„Honnan hová, Homo?”
címmel
a fenntartható fejlődés lehetséges útjairól
tart előadást.

2015. januári előadásának címe a Protestáns Körben „Honnan hová Homo?”, amelyben arról lesz szó, hogy az emberiség immáron annyira átalakította bolygónkat, hogy egy új földtörténeti kor vette kezdetét. Az előadás a „megtelt Föld” és a gazdasági fejlődés közt feszülő ellentmondásokat, a fenntartható fejlődés lehetséges útjait tárgyalja.

Az ember a bioszférában és annak működésében a legutóbbi két-három évszázadban radikális változásokat vitt végbe, új korszakot, az Antropocént hozva létre. Ennek megvalósítását legjelentősebb mértékben a fosszilis energiahordozók használata tette lehetővé. A létszámában és igényeiben is nagyságrendekkel megnövekedett emberiség napjainkban találkozik az erőforrások és nyelők végességének problémájával. A „megtelt Föld” helyzetet azonban nehéz elfogadtatni, mivel a gazdaság irányítói továbbra is a határtalan növekedésben gondolkodnak, bízva a piac és az emberi leleményesség erejében.    A folytonos növekedés egy véges világban lehetetlen. Eddigi sikereink alapvető forrása, az olcsó energiahasználat megszűnt. A véges készletek fogyását takarékoskodással, hatékonyságnöveléssel és fokozatos „anyagtalanítással” lehet és kell is fékezni, de az alapvető problémát ez nem oldja meg. Bármilyen fizikai vagy akár szellemi tevékenységhez valamennyi anyagra és energiára mindenképp szükség van, így nem létezhet olyan gazdasági tevékenység, amelyik folytonosan növekszik. A korlátok figyelmen kívül hagyása pedig összeomláshoz vezet.  A 21. századra az emberiség hármas szorításban vergődik. A társadalmi, gazdasági és környezeti válságok tömege egymást erősítve hat. A kiút keresés sikerére csak akkor lehet remény, ha kellően komolyan vesszük a korlátokat, és rendszer-szemléletben keressük a megoldást.

Korábbi, 2013-as  az Ökopolisz Alapítvány nyilvános,  ÖKOPÓDIUM előadássorozatának bevezetőjét idézem tőle.

Az antropocén korszak az összeomlás előtt? 

"...Az ember a bioszférában és annak működésében a legutóbbi két-három évszázadban radikális változásokat vitt végbe, új korszakot, az Antropocént hozva létre. Ennek megvalósítását legjelentősebb mértékben a fosszilis energiahordozók használata tette lehetővé. A létszámában és igényeiben is nagyságrendekkel megnövekedett emberiség napjainkban találkozik az erőforrások és nyelők végességének problémájával. A „megtelt Föld” helyzetet azonban nehéz elfogadtatni, mivel a gazdaság irányítói továbbra is a határtalan növekedésben gondolkodnak, bízva a piac és az emberi leleményesség erejében, figyelmen kívül hagyva a minket éltető bioszféra rendszerének szerepét.

A folytonos növekedés egy véges világban lehetetlen. Eddigi sikereink alapvető forrása, az olcsó energiahasználat megszűnt. A véges készletek fogyását takarékoskodással, hatékonyságnöveléssel és fokozatos „anyagtalanítással” lehet és kell is fékezni, de az alapvető problémát ez nem oldja meg. Bármilyen fizikai vagy akár szellemi tevékenységhez valamennyi anyagra és energiára mindenképp szükség van, így nem létezhet olyan gazdasági tevékenység, amelyik folytonosan növekszik.

A korlátok figyelmen kívül hagyása pedig összeomláshoz vezet. Ennek figyelmeztető előjelei napjainkban egyre nyilvánvalóbbak. A 21. századra az emberiség hármas szorításban vergődik. A társadalmi, gazdasági és környezeti válságok tömege egymást erősítve hat. A kiút keresés sikerére csak akkor lehet remény, ha kellően komolyan vesszük a korlátokat, és rendszer-szemléletben keressük a megoldást."

VIDA Gábor akadémikus, biológus, botanikus, genetikus. Legfontosabb kutatási területei a populáció genetika, evolúció és a biodiverzitás. Évtizedekig volt az ELTE Genetika Tanszék vezetője, igazgatta a Vácrátóti Botanikai Kutatóintézetet.

Széchenyi-díjas magyar biológus, genetikus, ökológus, professzor emeritusz, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Korábban az ELTE Genetikai tanszékének vezetője, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének igazgatója, az Európai Evolució-biológiai Társaság és a Magyar UNESCO-bizottság alelnöke. Legfontosabb kutatási területei az evolúció és fajkeletkezés genetikai mechanizmusa, a fajok sokféleségének kialakulása, az ökológia és a környezetvédelem. A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács tagja, rendszeresen foglalkozik avval, hogy az emberi tevékenységek milyen hatással vannak a bioszféra működőképességére.

Forrás: www.fatorony; http://www.okopolisz.eu; http://hu.wikipedia.org

Szerk.: NETWORK Budakeszi Klub Szathmáry Olga Ottilia