Komáromi Pisti: Guantanamera

Talán a legismertebb kubai dallam. Eredeti címe: Guajira Guantanamera, magyarul: guantanamói parasztlány. Műfaja: guajira-son.

A zenetudósok szerint a dallam előképe már a 19. században létezett, egy pasacallo formájában.

A dallamot a hagyomány szerint a kubai CMQ rádió egy fura figurája, Joséito Fernández "komponálta" 1928-ban, aki a napi híreket rendszeresen általa improvizált dalokkal kommentálta.

Ezt sokan kétségbe vonják, azt állítva, hogy ebben az időben a dal Guantánamoban már széles körben ismert volt.

Egy vélekedés szerint eredeti szerzője az "El Diablo" becenévre hallgató híres son-zenész, Herminio García Wilson, aki a "La Castellana" nevű kocsmában rögtönözte a dalt egy arra járó széplánnyal történt évődő szóváltás hatására. Felmerült még Ramón Espígul komikus-színész szerzősége is.

Ami tény, hogy a 30-as évektől már sokféle, jellemzően pikáns, sikamlós szöveggel énekelték, mindig ugyanazzal a refrénnel: "guantanamera, guajira guantanamera".

Joséito Fernández játszotta először hanglemezre 1940-ben, A mi madre (Anyámnak) címmel, guajira guantanamera alcímmel.

1958-ban Julián Orbón (1925-1991) zeneszerző egy José Martí (a kubaiak Petőfije) által 1891-ben írt versciklus, az Egyszerű versek egyes strófáit énekelte a dallamára, az eredeti refrén meghagyásával. Ennek magyar fordítása a dal általunk is ismert szövege.


Yo soy un hombre sincero - Egyenes derékkal jöttem
De donde crece la palma. - Onnan, hol nőnek a pálmák.
Y antes de morirme quiero - Mielőtt meghalok, lelkem
Echar mis versos del alma. - Versekben osztja el álmát.

Refr.//Guantanamera, guajira guantanamera://

1961-ben Leo Brouwer (1939) gitáros és zeneszerző kezdte játszani az "új" szöveggel és tette népszerűvé Kubában.

1966-ban Pete Seeger (1919) folk-énekes és politikai aktivista Hector Angulo, Fidel Castro közeli barátja révén szerzett tudomást a dalról, és a Newporti folk-fesztiválon előadta Guantanamera címen.

Innen indult világhódító útjára. José Martí egyszerű szépségű strófái szinte semmilyen közvetlen forradalmi vagy hazafias utalást nem tartalmaztak, de a kubai forradalom és az 1960-as évek diákmozgalmainak kontextusába helyezve a dal mozgósító erejűvé, egyfajta zenei ikonná vált.

A The Sandpipers, Joan Baez, Tito Puente, José Feliciano, később Julio Iglesias, sőt a hip-hop zenész Wyclef Jean is műsorára tűzte. A Die Toten Hosen Dél-Amerikai koncert turnéjuk nagy meglepetése volt, amikor az első Buenos-Aires-i koncertjükön előadták.

Szövegét a világ 40 nyelvére lefordították.

Az 1970-es évektől a magyar ifjúsági és KISZ-rendezvények, táborok eleinte inkább megtűrt, mint támogatott tábortűz-dala, majd a vendéglátóipari zenészek egyik kötelező vizsga- és repertoárdarabja volt.
Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia