Prof. Dr. Orbán József
A boszniai piramisokról mérnöki tárgyilagossággal

Visoko város közelében (Bosznia) található Visocicát, és még további négy piramis formájú hegyet Semir Osmanagic, amatőr régész fedezte fel 2005-ben. A helyszínen végzett feltáró vizsgálatai alapján azt állítja, hogy ezek a hegyek nem természetes képződmények, hanem ember alkotta „piramisok”, melyeket az elő-illírek építettek, még az utolsó jégkorszak előtt, mesterséges betonból. A hegyhez közeli alagút bővítése során talált elszenesedett fadarab C14 (szénizotópos) kormeghatározása alapján, a „piramis” építésének korát, kb. 34.000 évre becsüli. Osmanagic felfedezésének magyar vonatkozása is van, ugyanis az alagútban lévő kőtömb (megalít) felületén látható vésetekben, a helyszínen járt magyar rovásírás-kutatók, a Székely - Magyar rovásírás jeleit vélték felfedezni. A magyarságunk eredetét kereső „kutatóink” szerint, az előkerült leletek egyértelműen azt bizonyítják, hogy mi magyarok a homo sapiens Európában való megjelenését követően, mindvégig itt voltunk a Kárpátmedencében, és más nemzetektől eltérően, mint őslakósoknak, nem is volt szükségünk a történelmünkből ismert honfoglalásra. Egyesek ezt a nótát még tovább dalolják az Internetes fórumaikon, aminek az elemzése túl messzire vezetne.

A beton történetének a feldolgozásához gyűjtve a szakirodalmat, 2015 elején találkoztam először Osmanagicnak a betonból való piramisépítés meséjével. Hihetetlennek tűnő állítása szerint, már a rómaiak előtt, több mint 30.000 évvel, a jéggel borított Dinári hegyekben, több millió köbméter betont tudtak előállítani a kötőanyag 600 C fokon való kiégetésével. A feltételezett korabeli anyagmozgatási technológia is nehezen képzelhető el, mivel az igavonó állatok még nem voltak háziasítva, a népesség pedig csak évezredekkel később Mezopotámiában és Egyiptomban érte el az építéshez szükséges létszámot.

A piramisok betonozásával kapcsolatosan felmerült kérdések tisztázására 2015 őszén elutaztam Boszniába, és mint több évtizedes tapasztalattal rendelkező betontechnológus szakmérnök, a helyszínen megvizsgáltam a piramisoknak nevezett hegyeket, azok szerkezeti felépítését, és a betonnak nevezett anyagukból mintákat vettem a laboratóriumi elemzésekhez. A helyszíni és a laboratóriumi vizsgálatok egyértelműen azt igazolták, hogy ezeknek a hegyeknek az anyaga nem ember által előállított beton, hanem a miocén korban, több millió évvel ezelőtt keletkezett természetes geológiai képződmények, pontosabban agyagos-, márgás-, homokköves-, üledékes kőzetek. Részemről a felmerült kérdések szakmai részét ezzel lezártam, de a magyarságunk eredetével kapcsolatos hamis állításokat is tisztáznom kellett, hogy véget vessünk a piramishívők körében terjedő országos népbutításnak.

A megállapítások röviden a következők: (részletesebb ismertetés www.orbanjozsef.hu)
1. A piramisok állítólagos építésének kormeghatározásakor nem vették figyelembe, hogy az alagútban talált már megkövesedett fadarab a miocén korban került az üledékes rétegbe, és mint több millió éves szerves anyagnak, a C14 vizsgálattal már nem lehet kimutatni a korát, ahogy ezt az Oxfordi egyetem meg is írta Osmanagicnak, de ő erről a levélről hallgat az előadásaiban. A többi egyetem, a szerves anyaggal szennyezett mintán, lényegében a 35.000 évnek megfelelő háttérsugárzás értékeket mérte.
2. Az az alagút és benne a kő, amin az állítólagos rovásírás jeleket vélték felfedezni, a „piramistól” több kilométer távolságra van, és nincs köze a hegyhez. A rovásíráshoz hasonlító vésetek pedig a feltáró munkák kezdetén nem is voltak láthatók a kőzeten. A földtani kutatások vezetője Nadija Nukić geológus szerint, a véseteket maga Osmanagic feltárást végző bányászai karcolták a kőre, és így semmi közük a Székely - Magyar rovásírás jelekhez.

Osmanagic a piramisokról szóló történetének alátámasztására és az előadásaiban való illusztrálásra, a piramis formájú hegyek alábbi különleges tulajdonságait használja fel:
- A Visočica hegy oldalfalának a betonhoz hasonló konglomerátum (üledékes kőzet) réteggel való lefedettségét, és a hegy északi oldalának szabályos Δ- formáját.
- A Mjeseca hegy réteges (teraszos) felépítését, valamint a kőrétegek járdalap borításhoz hasonló szabályos rendezettségét.