„Jaj annak a népnek,

amelynek történelmét az ellenségei írják!”
(Seneca)

Mert a Magyar nyelv attól függetlenül hogy manapság csak kommunikációra használjuk, és hogy néhány tudósnak hazudott ember azt állítja róla hogy kétezer éves, néhány perc alatt bebizonyíthatja bárkinek akit érdekel,

hogy nem csak egy nyelv;

– hanem egy nyelvnek álcázott

filozófiai rendszer.

Amiben ezen kívül van egy alapvető leírás a világ megteremtéséről, működéséről, és arról hogy az ember nevű lénynek mi a dolga a világban.

Vajon mi az alapvető különbség a ma használatos ÁBC, és az ősi magyar írás, a rovás ÁBC között?

Tömören megfogalmazva csak annyi, hogy a ma használatos írás, szinte csak az anyagot, az anyagi szükségleteket szolgálja – és ezzel persze az anyagi szükségletek kielégítése felé tereli a vele foglalkozó embert; – a ma rovás ÁBC-nek nevezett jelkészlet viszont amellett hogy teljes mértékben kielégíti az anyag felé való törekvést is, a misztikát és a transzcendenciát szolgálja, és a vele való foglalkozás, (a vele való társulás) lehetőséget biztosít arra, hogy kapcsolatba lépjünk a lelkünkkel, és rajta keresztül persze IS-TENNEL is!

Évezredek óta

a magyarság

legközpontibb jele,

a kettős kereszt

Nem véletlenül.

Gondolom már sokan, sokféle magyarázatot hallottunk miért is használták őseink olyan nagy előszeretettel ezt a jelet,

de a teljes igazságot, mégis kevesen ismerik.

A kettős kereszt a rovás ábécé

gy betűjele volt, s mint ilyen,

a magyar ősvallás tanításainak

is legfőbb,legintőbb jele.

Az ősi rovásjeleknek

nem csak hang,

de fogalomértékei is voltak.

„Kezdetben vala az ige” Mi meg vakon és süketen éltünk idáig…

Legalábbis a legutóbbi ezer évben… Hirdeti egy nemrég megjelent tanulmány a Magyar nyelvről: (A MAGYAR NYELV MINT ÚTIKÖNYV) Könyvek, esszék, internetes blogok tömege támadja, vitatja a hivatalos tudomány álláspontját nyelvünkkel, ősi írásunkkal kapcsolatban.

 És való igaz, a magyar emberek egymás közti beszélgetésében régóta népszerű téma a magyar nyelv, a magyar őskultúra eredete, eredeztetése; – s talán nincs is olyan magyar ember aki ne hallott volna pletykákat arról, hogy a mi nyelvünk valami nagyon ősi dolog, a hivatalos történelemírásunkban pedig nagyon sok a hazugság; – hangosan, vagy hivatalosan mégsem mondja ki senki ezeket a dolgokat, akinek a szava számít valamit a tudományos életben.

Csenger-Zalán Zsolt,

a Fidesz-KDNP

országgyűlési képviselője

Pest megye 2. választókörzetében végrehajtott teljes adósságkonszolidációról

tartott sajtótájékoztatót Budaörsön.

Budakeszi  városának lakossága megközelítőleg 14 ezer fő.

Évente az Önkormányzat 1,7 milliárdos éves költségvetéssel gazdálkodik.

  Idén ötvenmilliós adósságszolgálattól szabadult meg.

Közel hatszázmilliós,

beruházási hitelekből álló önkormányzati adósság ez évi teljes kormányzati átvállalásával

- hangzott el a Budaörsön.