Bizony most a hét végén már Gyermeknap lesz Budakeszin és micsoda varázslatos programokkal... Remélem az Unokáimmal én is ott leszek majd... Szathmáry Olga Ottilia

Most olvastam vissza mit is írtam Annám! "Nem vigyáztam magamra" - milyen butaságot írtam. Hogy is vigyázhattam volna, hiszen mindenki közlekedik. Ám senkinek sincs joga önbíráskodni, még ha tényleg elkövettem volna -hogy nem adtam meg a jobbkéz-szabályt-, melyet még a köztéri kamerák sem tudnak bizonyítani és a két autó sem ütközött! Talán "egy tehéncsordát" is meg kellett volna várni, amíg a másik autós előttem elhalad, amikor az én autómtól még messze volt a másik autó. Jogosan lökött meg engem a hímnemű agresszor teljes testével, hogy a járdára, vagy az úttestre estem? Az ököl jog még őskori módszer, ami férfiakban jóval nagyobb mértékű, hiszen "ők a természet koronái", az erősebbek! Még a helyszínt képtelen voltam megnézni, hogy hol történt. Természetesen eszméletvesztésem lett, a rendőri helyszínelés után elvitték a férfit kihallgatni. Engem pedig a mentők megérkezése után, már infúzióra kötve vittek el a HOnvéd Kórház SBO-ra. Oda is eljöttek még kihallgatni a BRFK III. kerülettől két rendőr. Rendesen teljesítették volna feladatukat, de a vizsgáló orvos közölte velük, hogy "a hölgy nincs kihallgatható állapotban". Ennek ellenére lelkesen még követtek a CT-re, röntgenre és minden esetben megjegyezték, hogy "akadályozom az eljárást"... Akadályoztam? Nos ezek után az SBO intenzív osztályon késő délután, talán már munkaidejük leteltével szintén lelkesen megkaptam az idézést -az eljárás akadályoztatás miatt is gondolom- hogy, ha másnap 10 órakor nem jelenek meg a BRFK III. kerület Tímár utcai Rendőr Kapitányságon - elővezettetnek! Természetesen törvénytisztelő emberként -pedig a törvény szolgálatában legalább 20 évet töltöttem le- agyrázkódás és más kóresemények bekövetkeztének állapotában, 210-es vérnyomással -bár addig még saját felelősségemre sem mehettem el míg lejjebb nem ment, a gépekről nem szedtek le. Minthogy a ruházatom sérült, a lányom kértem meg telefonon, hogy hozzon ruhát és cipőt és vigyenek haza, mert másnap kihallgatásra kell mennem... Nos ez a mentalitás, ami rögződik úgy az évek folyamán még a sérült agyban is, hogy a törvénynek eleget kell tenni! Nos ez az eset is azt bizonyítja, hogy egyeseknek jogaik vannak a törvényt és a emberi méltóságot is sértőn önbíráskodjon a gyöngébbel szemben... Igen ilyen barbár időket élünk Annám! No és a fájdalmak, a további kórházi kezelés, a pánikrohamok - amikor éjszakánként még 2019.március 10-e óta szinte minden éjjel újra álmodom a zuhanás élményét , mert természetesen ekkor sem szűnnek a fájdalmak, pedig két hétig kaptam még az infúziókat. Azóta még küzdök felépülésemért és még rehabilitációra is kell mennem. Bármilyen ítélet is születik majd "garázdaság" címén a bíróságon, a fájdalmakat nem lehet semmissé tenni! A félelmet le lehet és le is kell küzdeni, mert nem akarok félelemben élni, de az "emberi méltóságomhoz" jogom van, legalábbis remélem a jogszolgáltatás valamit kompenzál. Talán tanul az esetből ez a férfi, hogy indulatait féken tartsa, főként ha azok már előtte benne voltak és csak megtorlásba fordult ellenem a vélt sérelme... Lakatosné Szathmáry Olga